Egy 44 éves férfi a herezacskó 2 hete fennálló, folyamatosan súlyosbodó duzzanata miatt kereste fel orvosát. Állan­dó éles fájdalomról is beszámolt, mely az alsó végtag és a fartájék irányába sugárzott mindkét (de inkább a bal, mint a jobb) ol­dalon. A beteg a fájdalom erősségét 10-es skálán 10-esként jelölte. A fájdalom vize­lés közben erősödött, vény nélkül kapható ibuprofen hatására minimálisan enyhült. A beteg korábban hasonló epizódot még nem tapasztalt, sérülés nem érte. Szexuális kórelőzményéből említésre méltó, hogy 21 éves kora óta több férfi partnerrel volt kap­csolata. Korábban, 2007-ben HIV-fertőzést diagnosztizáltak nála, melyet nem kezeltek. Kórelőzményében egyéb érdemleges adat nem szerepelt.

Sokhelyütt arra tanítják a betegeket, hogy fontos egészségügyi döntés előtt kérjenek második orvosi véleményt is. De lassan ott tartunk, hogy dr. Google után az orvos véleménye marad a „second opinion”. Szerintem ez így nincs jól. Megoldásként lehetségesnek látom, hogy proaktívan olyan, okostelefonon alapuló, betegséggondozást támogató eszközt ajánljunk, ami valid, segíti az orvos munkáját, bizalmat kelt a betegben. A betegek azért szeretik az okostelefonjukat az egészségük érdekében is használni, mert titkos, autonómiát ad, és a beteg még meg is tudja osztani a közösség­gel a tapasztalatait. Mindezt gasztroenterológiai megbetegedések kapcsán mutatom be.

A férfi beteg jacuzzi használata után 2 nappal megjelenő kiütések miatt fordult orvoshoz. A kiütés jelentkezését követő napon hidegrázás és láz (39 °C) is kialakult. A kiütések terjedtek, és a láz annak ellenére sem múlt el, hogy a beteg 2 napig antibiotikumot (trimethoprim-sulfamethoxazol) szedett.

Az USA járványügyi hivatalának (CDC) becslése szerint évente hat ameri­kaiból egy kap ételmérgezést. A betegség leggyakoribb okai vírusok (pl. norovírus), baktériumok (pl. Salmonella, Escherichia coli, Campylobacter, Listeria) és paraziták (pl. Toxoplasma gondii, Giardia). A végleges diagnózis csak széklettenyésztéssel vagy más, bonyolultabb laboratóriumi vizsgálat­tal állapítható meg. Ételmérgezés gyanújakor az empirikus kezelést már e vizsgálatok eredményének megismerése előtt el kell kezdeni. Az empirikus terápia lényege a tünetek kezelése, a klinikailag dehidrált betegek rehidrálása és antibiotikum adása. Az ételmérgezéseket jelenteni kell a helyi és állami egészségügyi szerveknek.

A heveny hasmenés hátterében legtöbbször vírusos gasztroenteritisz áll. A gyakran utazók, az egyidejűleg más betegségben vagy ételfertőzésben szen­vedők esetében nagyobb a bakteriális fertőzés valószínűsége. Diagnosztikai vizsgálatokat nagyfokú folyadékvesztés, súlyos általános állapot, elhúzódó láz, véres széklet, immunszuppresszió vagy nozokomiális fertőzés gyanúja indokol. A folyadékveszteség pótlására orális rehidráló kezelést kell indítani a táplálás korai megkezdésével. Véres hasmenés esetén a motilitást csökkentő szerek adá­sa kerülendő. Probiotikumokkal rövidíthető a betegség időtartama. Az antibio­tikumok pl. sigellózis, kampilobakteriózis vagy Clostridium difficile fertőzés ese­tén hatásosak.

A Clostridium perfringens baktérium egyik ritka törzse a sclerosis multiplexhez hasonló károsodást okozott egerek agyában, de már egy fiatal nőbetegben is kimutatták a baktériumot.  

Mindennapi orvosi gyakorlatunkban, ha egy gyermek oedema tüneteivel érkezik, akkor lokalizált oedema esetében elsősorban allergiás reakcióra gondolunk, míg generalizált oedema esetén leginkább szívelégtelenség vagy vesebetegség gyanúja merül fel bennünk.

Régóta tudjuk, hogy a clindamycin szerepet játszik a Clostridium difficile által okozott hasmenések (CDAD) kialakulásában, de új szempont a fluorokinolonok terjedő használata a kórházi és a járóbeteg-ellátásban.