A közösségben szerzett tüdőgyulladás napjainkban is igen gyakori és veze­tő haláloki tényezőként szerepel világszerte. Emiatt a kórkép morbiditási és mortalitási mutatóinak globális szintű csökkentése nagy jelentőséggel bír. Ennek alappillérei a hatékonyan működő prevenciós programok, a gyors és szenzitív diagnosztika, valamint az adekvát empirikus antibiotikum ajánlások.

A gyulladásos bélbetegségek patomechanizmusában genetikai és környe­zeti tényezők modulálják az immunrendszer működését, melyet a bélflóra összetétele és metabolikus aktivitása is befolyásol. A TNF-α központi sze­repet tölt be a betegség immunpatogenezisében. E proinflammatorikus citokin célzott antitestekkel történő gátlása, a TNF-gátló-kezelés forradal­masította a gyulladásos bélbetegségek kezelését mintegy két évtizeddel ezelőtt. Hatékonyságát azóta számtalan vizsgálat és a mindennapi klinikai gyakorlat is bizonyította; a napi rutin során megtanultuk, hogyan tegyük minél hatékonyabbá a kezelést.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte az agyhártyagyulladást okozó Neisseria meningitidis fertőzés profilaxisára szolgáló MenQuadfi oltóanyagot.

A daganatok kikerülik vagy elnyomják az immunrendszer spontán tumorellenes védekezését, ám az immunterápia ezt a blokádot áttörve akár több kezelésen progrediált betegek körében is tartós és komplett választ ered­ményezhet. Ezért az immunterápiát sokan már az onkológia ötödik egyen­rangú pillérének tekintik.

Számos betegség étvágytalansággal jár. Kutatások igazolták, hogy az éhezés segít a bakteriális fertőzések legyőzésében. A vírusfertőzések esetén sajnos pont fordított a helyzet.

A csökkent immunitású gyermekek hasmenésének hátterében sokszor enterális infekció áll. E betegségek elhúzódóak és életveszélyesek lehetnek. Kedvezőbb kimenetelt a gyors és körültekintő diagnosztikától, az immunstátusz javításától (pl. immunszuppresszió csökkentése), valamint a megfelelő terápiától várhatunk.

Az USA járványügyi hivatalának (CDC) becslése szerint évente hat ameri­kaiból egy kap ételmérgezést. A betegség leggyakoribb okai vírusok (pl. norovírus), baktériumok (pl. Salmonella, Escherichia coli, Campylobacter, Listeria) és paraziták (pl. Toxoplasma gondii, Giardia). A végleges diagnózis csak széklettenyésztéssel vagy más, bonyolultabb laboratóriumi vizsgálat­tal állapítható meg. Ételmérgezés gyanújakor az empirikus kezelést már e vizsgálatok eredményének megismerése előtt el kell kezdeni. Az empirikus terápia lényege a tünetek kezelése, a klinikailag dehidrált betegek rehidrálása és antibiotikum adása. Az ételmérgezéseket jelenteni kell a helyi és állami egészségügyi szerveknek.

A várandós nők L. monocytogenes fertőzése súlyos magzati és perinatális szövődményeket okozhat. Az emberi liszteriózis hátterében csonthéjas gyümölcs fogyasztása is állhat egy új esettanulmány szerint.

A modern nyugati életmód körülményei között nincs különösebben nagy szükség a gyomorsavra a táplálékok megemésztéséhez. Ugyanakkor a gyomorsav mint barrier kiesése növeli a gasztrointesztinális és egyes légúti fertőzések kialakulásának kockázatát. Ezzel szemben áll a savtermeléshez kapcsolódó betegségek kockázatának csökkenése. Tekintettel a protonpumpagátlók gyakori alkalmazására, időszerû lenne a csökkent gyomorsavtermelés nettó kockázatnövelő vagy kockázatcsökkentő hatásának meghatározása.

Az USA-ban a bakteriális meningitisz incidenciája csökken, de a betegség továbbra is életveszéllyel és maradandó károsodás veszélyével jár. Klinikailag nem lehet megbízhatóan megkülönböztetni a bakteriális meningitiszt a gyakoribb aszeptikus meningitisztől.