Csonthéjas gyümölcs okozta liszteriózis

A Listeria monocytogenes egy igen virulens, szennyezett élelmiszer útján terjedő patogén baktérium. Az általa okozott, 1-70 nap lappangási idő után jelentkező betegség tünetei: izomfájdalom, hányinger és hasmenés (a gyomorbélrendszeri tünetek 9-48 óra múlva jelentkeznek)ik, ekkor a láz mellett izomfájdalom, hányinger és hasmenés lép fel. Súlyos esetben fejfájás, tarkókötöttség, zavartság, eszméletvesztés alakulhat ki, ezek a 20-30 %-ban halálos  agyhártyagyulladást jeleznek. Terheseknél még az enyhe tünetekkel járó megbetegedésnek is súlyos következményei lehetnek, a véráramfertőzés vetéléshez, halva- illetve koraszüléhez továbbá az újszülött fertőződéséhez vagy megbetegedéséhez vezethet. Magyarországon az elmúlt években a jelentett liszteriózisos esetek száma évente 9 és 20 között mozgott. Az MMWR-ben megjelent tanulmány nem csupán azért érdekes, mert ezaz első jelentett eset, melynél az emberi liszteriózis hátterében csonthéjas gyümölcs fogyasztása állhat, hanem betekintést nyújt egy élelmiszerbiztonsági vizsgálat részleteibe.

2014. július 19-én egy kaliforniai csomagoló vállalat („X” vállalat) önként visszahívott bizonyos csonthéjas gyümölcsöket, többek között egész barackot, nektarint, szilvát, ringlót, mivel a belső céges ellenőrzés során felmerült a Listeria monocytogenes-kontamináció gyanúja. Július 31-én a visszahívást kiterjesztették minden, a június 1.- július 17. közötti időszakban általuk csomagolt gyümölcsre. Számos aggódó vásárló érdeklődött klinikákon, állami és helyi egészségügyi szakosztályokon, a CDC-nél, és az FDA-nál felvilágosítást kérve a liszteriózist illetően, miután automatizált értesítő telefonhívásokat kaptak az általuk vásárolt gyümölcsök visszahívásáról. Július 19. és 31. között a CDC Listeria weboldala több mint 500 000 megtekintést ért el, mely az azt megelőző 52 heti összesített látogatásszámnak több mint hétszerese. Ugyanakkor az L. monocytogenes izolátumokról nem volt elérhető molekuláris információ arra nézve, hogy konkrétan ezek a termékek okoztak-e humán megbetegedéseket. 2014 augusztusának elején a PulseNet-re (mely az élelmiszer okozta megbetegedések vizsgálatának molekuláris szubtipizáló nemzeti hálózata az USA-ban) feltöltötték három, a visszahívott gyümölcsökből vett L. monocytogenes izolátum elektroforetikus (PFGE) mintáját. Négy emberi anyagban ismertek fel az „X” vállalat csonthéjas gyümölcseinek izolátumaitól megkülönböztethetetlen PFGE mintákat. A visszahívást követően vett gyümölcsmintákban 31 további L. monocytogenes izolátumot fedeztek fel. Az egyik páciens által kitöltött standardizált Listeria expozíciós kérdőív szerint fogyasztott bio nektarint, habár a kérdőív nem kérdez rá specifikusan a csonthéjas gyümölcsök fogyasztására. Egy későbbi, csonthéjas gyümölcsökkel kapcsolatos kérdőív alapján készült interjúból kiderül, hogy a páciens olyan nektarint és barackot is fogyasztott, melyet az „X” vállalat csonthéjas gyümölcseit forgalmazó boltban vásárolt. A blokk és a vásárlói kártya adatinak visszakövetése alapján a beteg családja vásárolt a visszahívott gyümölcsből. Egy családtagjával készült interjú kiderítette, hogy bár a beteg fogyasztott olyan barackot, amely az „X” vállalat gyümölcseit is forgalmazó boltból származott, a blokkon szereplő dátum alapján a barackokat azután vásárolták, hogy a visszahívás következtében az érintett gyümölcsöket eltávolították a polcokról. Az eltávolítás után a bolt további barackszállítmányokat kapott egy másik beszállítótól, valamint az „X” vállalattól is, ezek azonban már nem képezték részét a visszahívott árunak. Erős bizonyíték (úgymint élelmiszer-expozíciós interjúk, vásárlást igazoló blokk, vásárlói kártya, a páciens izolátuma és a nektarin-izolátumok között magas fokú genetikai rokonság kimutatása) köti össze az esetet a visszahívott gyümölcsökkel. A fogyasztási adatok és a genetikai eredmények arra engednek következtetni, hogy a csonthéjas gyümölcsök lehettek L. monocytogenes fertőzés forrásai, ugyan a betegség időben kései beállta és a gyümölcsvásárlás időpontja szerint a páciens vissza nem hívott csonthéjas gyümölcsökből fogyasztott. A fenti vizsgálati módszerekkel lehetővé vált a szórványos megbetegedés és egy konkrét forrásból származó megbetegedések közötti különbségtétel. A jelentett liszteriózis jóval nagyobb arányban fordul elő várandós nőknél, mint az átlag lakosság körében, valamint súlyos magzati és perinatális szövődményeket okozhat. A magasabb kockázat, továbbá a visszahívásokból eredő általános aggodalom miatt az American College of Obstetricians and Gynecologists (Amerikai Szülész és Nőgyógyász Testület) irányelveket dolgozott ki a várandós nők lehetséges L. monocytogenes expozíciójának kezelésére. Habár a visszahívott terméket széles körben terjesztették és árusították, a megbetegedés rendkívül ritka volt. Ennél fogva ez a visszahívás és a hozzá kapcsolható betegség nem szolgál kielégítő bizonyítékkal annak ajánlására, hogy a liszteriózis esetén magasabb veszélyeztetettségű személyek (pl. várandós nők, 65 évesnél idősebb korcsoport, károsodott immunrendszerű egyének) ne fogyasszanak friss csonthéjas gyümölcsöket. Ugyanakkor fontos, hogy jobban megértsük a szennyeződött, azonnali fogyasztásra szánt friss gyümölcsökkel összefüggő kockázatot. A gyümölcsöket fogyasztás előtt alaposan meg kell mosni!!!

Forrás: 

1. MMWR

2. OEK