A nyugati, iparosodott régiókban a betegek több mint felénél a gyógysze­rek okozzák az akut májelégtelenséget. A gyógyszer által kiváltott toxikus hepatopathiát (DILI: drug-induced liver injury – gyógyszer okozta májká­rosodás) számos klinikai tünet jellemzi, ezért ezek komoly diagnosztikai kihívást jelentenek. Ez a cikk bemutatja a DILI kórismézését és azt, hogy milyen kezelési lehetőségek állnak a rendelkezésünkre.

A genderszempontú gyógyászat különbséget tesz a férfiak és nők kardio­vaszkuláris megbetegedéseinek kialakulását, illetve az egészségük meg­tartását befolyásoló biológiai és szociokulturális szempontok között. Ez a látásmód lehetővé teszi az egyes nemekre jellemző rizikófaktorokhoz köthető, személyre szabott betegségmegelőzést.

Shakespeare egyik szonettjében a bárd azt énekli: „a szerelem sokszínű dolog”. Az biztos, hogy amennyire költészet a szerelem, annyira kémia is. Valentin nap alkalmával nézzük meg, hogy milyen kémiai folyamatok zajlanak a szerelmesek agyában.

Az időskori lipidcsökkentésnek igazodnia kell a beteg, a betegség és a gyógyszerek eseti jellemzőihez. 

Az FDA május 13-án engedélyezte a blepharospasmus kezelésére szolgáló Xeomin (inkobotulinomtoxin A) készítményt.

Az új amerikai hipertónia-irányelvet Arnheimben mutatták be 2017 őszén. Az 1977-ben megjelent első ajánlás óta igen jelentős változások, nagy nem­zetközi vizsgálatok történtek. Az új irányelv a korábban meghatározott evidenciaszinteket, a bizonyítékokon alapuló orvostudomány eszközeit al­kalmazta. A hipertónia diagnosztikája és kezelése kapcsán néhány alapvető kérdésre kívánt – igen nagyszámú vizsgálat alapján – választ kapni és ennek megfelelő új ajánlást megfogalmazni az irányelveket kidolgozó testület.

Harminc közül 14 vizsgálatban a szerzők inverz összefüggést találtak a 60 évesnél idősebb vizsgálati alanyok kiindulási magas koleszterinszintje és teljes halálozása között, és két vizsgálatban a legalacsonyabb LDL-K-kvartilisben volt a legnagyobb a kardiovaszkuláris mortalitás. A BMJ Open cikke megkérdőjelezi a koleszterinhipotézist, és a magas koleszterinszint patofiziológiai előnyeit taglalja.

A sztatinok szerepe az elsődleges és a másodlagos prevencióban már sok éve nem megkérdőjelezhető, és nem lesz vita tárgya a belátható jövő­ben sem. A cikk azokat a régi és új terápiás lehetőségeket állítja előtérbe, amelyekkel a súlyos familiáris hiperkoleszterinémiában szenvedő, illetve a sztatinokat nem toleráló betegek kardiovaszkuláris kockázata jó eséllyel jelentősen csökkenthető.

Az American Heart Rhythm Society éves ülésén elhangzottak szerint a bypass operáció utáni pitvarfibrilláció kockázata hosszútávon csökkenthető az epikardiális zsírrétegbe adott botulinum toxin injekcióval.

A vér magas trigliceridszintje közvetlenül és közvetve (az elhízáson, hipertónián, csökkent glükóztolerancián keresztül) elősegíti az ateroszklerózis kialakulását. A hipertrigliceridémiában szenvedő beteg kardiovaszkuláris kockázatának felméréséhez az LDL- és HDL-koleszterint, a kísérő betegségeket, a trigliceridekben gazdag lipoproteinek összetételét és a családi kórtörténetet is figyelembe kell venni. A kezelés célja a kardiovaszkuláris kockázat csökkentése és a trigliceridekkel kapcsolatos szövődmények (pl. kilomikronémia szindróma) megelőzése. Az életmódbeli beavatkozás alapja a diéta, az alkoholtilalom, a rendszeres testmozgás, a testsúlycsökkentés és a dohányzás abbahagyása. A továbbra is magas trigliceridszint niacin, fibrát, ómega-3-zsírsav-etilészter adásával csökkenthető, a non-HDL-koleszterin szintjének optimalizálásához sztatinkezelésre is szükség van.