A hagyományos mikroszkópos vizsgálat helyett az új módszer egyszerre rengeteg biomarkert elemez.

Egy késői stádiumú Parkinson-kórós betegeket követő vizsgálatban elsősorban a tüdőgyulladás miatt haltak meg a betegek.

Az új 4‑OI nevű hatóanyag alkalmazása új terápiás lehetőséget jelenthet a rheumatoid arthritis kezelésében.

Az obezitás krónikus, progresszív, visszatérő, de kezelhető komplex beteg­ség, amely a testzsír kóros mértékű felszaporodásával és diszfunkciójával jár. A diszfunkcionális zsírszövetben kialakuló enyhe, krónikus gyulladás metabolikus, kardiovaszkuláris, biomechanikai és pszichoszociális követ­kezményei jelentősek. Fontos, hogy ma már nemcsak a testtömegindex, hanem a testösszetétel, a zsigeri elhízás mértéke, a társuló betegségek, a szövődmények és a funkcionális állapot is értékelendő a terápiás stratégia megválasztásához. Jelen közlemény áttekinti az obezitás epidemiológiáját, patofiziológiáját, annak elsősorban endokrin és genetikai okait, az obezitás legfontosabb endokrinológiai következményeit, valamint a jelenleg rendel­kezésre álló kezelési lehetőségeket.

Egy szisztematikus irodalmi áttekintés eredményei szerint gyakori a gyógyszerek aluldozírozása ADHD kezelésében.

Jó eredményeket mutatott a transzkraniális temporális interferencia stimuláció (TIs) korai és középsúlyos betegségben szenvedőknél.

Svéd kutatók a korábbiaknál megbízhatóbb módszert dolgoztak ki inzulintermelő sejtek előállítására.

Egy új kutatás olyan megközelítést mutatott be, amely a nagy nyelvi modellek képességeit ötvözi a hagyományos pszichometriai eszközökkel a depresszió előszűrésében.

A D‑vitamin‑pótlás a betegségaktivitási pontszámok javulásával és egy székletalapú gyulladásos marker csökkenésével is összefüggést mutatott egy kis elemszámú vizsgálatban.

A GLP-1-receptor-agonisták egyre elterjedtebb alkalmazása miatt szükség van a hatásukkal kapcsolatos ismeretek, mellékhatások és kockázatok folyamatos vizsgálatára és áttekintésére.