Háromból két, sepsisből felgyógyult beteg újonnan kialakult testi vagy lelki károsodásoktól szenved. Kognitív deficit vagy depresszió léphet fel, nehe­zebben boldogul a beteg a mindennapi életben, romlik az életminősége, a munkaképessége csökken. Már az akut kezelés során törekedni kell a következmé­nyek korai felismerésére és kezelésére.

Az in vitro fertilizáció napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi területe, amelynek 2017-ig több mint 7 millió újszülött köszönheti az éle­tét. Elengedhetetlen, hogy egyre újabb és újabb technológiákat alkalmaz­zunk, amelyek lehetővé teszik a meddő párok számára a lehető legjobb minőségű ellátást és a legmagasabb terhességi rátát.

A cikk a kriptogén stroke-ok kialakulásának mechanizmusával, diagnoszti­kájával és kezelésével kapcsolatos új ismereteket tekinti át. Az elmúlt évek diagnosztikus erőfeszítéseinek köszönhetően csökkenhet a kriptogénnek tartott stroke előfordulása. A szív morfológiai eltéréseinek gondos vizsgála­tával és a javuló ritmusdetektálási módszerekkel a stroke oki tényezőjének tartható eltéréseket találhatunk. Ez feljogosít minket arra, hogy az egyre hatásosabb és egyre kevesebb mellékhatással járó új véralvadásgátlók valamelyikét alkalmazzuk, vagy zárjuk a záródási rendellenességet.

Az életveszélyes állapotokat túlélők számának növekedésével egyre inkább az ér­deklődés középpontjába kerülnek az intenzív terápia káros késői következményei. D. M. Needham és mtsai a Society of Critical Care Medicine konferenciájának ered­ményeit összefoglalva, valamint más tanulmányokra hivatkozva azt indítványozták, hogy az intenzív kezelés hosszú távú következményeinek összefoglaló leírására ve­zessék be a poszt-intenzívterápiás szindróma (post intensive care syndrome, PICS) elnevezést.