Világunk digitális átalakulása megállíthatatlan. A neurogenetikai kérdé­sekben alkalmazott genomika az adatok mérete és összetettsége nyomán a mesterséges intelligencia (MI) aktív felhasználója, jórészt a genotípus-fenotípus összefüggések értelmezésekor, a variánsok és a (gyakran töme­gesen hiányos) bizonyítékok kombinálásakor. Az adatvezérelt egészségügyi ellátás kibontakozásához, a személyre szabáshoz a klinikai megfigyelések biztonságos megosztásával is hozzájárul.

Napjainkban egyre több figyelem irányul a mentális zavarok kibontako­zásának, zajlásának és kezelési vonatkozásainak immun-metabolikus ös­szefüggéseire. A mentális működéseket mélyrehatóan befolyásolják a me­tabolikus diszfunkciók, az inzulinrezisztencia, az immun- és gyulladásos folyamatok. A tudomány által feltárt összefüggésekre alapozva hatékony metabolikus intervenciókat alakíthatunk ki. Ezekkel a területekkel foglal­kozik a metabolikus pszichiátria, amely évszázados orvosi megfigyelések csíráiból napjainkban kivirágzó diszciplína.

A Parkinson-kór lehetséges okainak kutatásakor kapcsolatot találtak a Parkinson-kórra jellemző genetikai eltérés és a T-sejt aktiváció között.

A neuronok Parkinson-betegségben megfigyelt pusztulása valószínűleg az endoplazmás retikulumban vagy a fehérjék feltekeredését szabályozó mechanizmusban fellépő stresszhatásokra vezethető vissza – vetik fel a Leicester Egyetem kutatói.

A Max Planck Intézet kutatói szerint a DJ-1 gén által kódolt enzim defektusa szerepet játszhat a Parkinson-kórra jellemző neuronkárosodás létrejöttében. Nem kizárt, hogy a DJ-1 enzim két fő termékét – a glikolsavat és a D-tejsavat – megfelelő táplálkozással pótolva kivédhetők a hiányállapot káros következményei.