Sikerült azonosítani azt a transzportfehérjét, amely lehetővé teszi, hogy a véráramban keringő lipidmolekulák bejussanak a bőrbe.

Két olyan szabályozó mechanizmust sikerült feltárni, amelyek segíthetnek a T-sejtek immunfunkcióinak megőrzésében.

Rézuszmajom modellszervezeteken még a rágcsáló modelleknél is jobb, tartósabb eredményeket mutatott a 40 Hz frekvencián végzett auditív stimuláció.

Az autofág rendszer meghibásodása miatt kerülhetnek toxikus fehérjeaggregátumok az extracelluláris térbe, más neuronokat fertőzését eredményezve.

Ezért az alkoholizmus visszaszorításában az FGF21-oxitocin-dopamin rendszer lehet új hatóanyagok kifejlesztésének célpontja.

A GSH-DNS-ek felfedezése a mitokondriális működészavarokkal összefüggő betegségek, például a daganatok és a cukorbetegség patomechanizmusának megértésében segíthet.

A hosszú élettartam fő szabályozójaként ismert Sirt6 fehérjéről kimutatták, hogy hatását a hidrogén-szulfid szint beállításán keresztül éri el.

Nazálisan bejuttatható nanostruktúrákkal aktiválható az agyban az immunrendszer tumorellenes válasza.

A BVRA és az NRF2 fehérjék együttesen biztosítják azt az oxidatív stressz elleni neuroprotektív hatást, ami Alzheimer-kór esetében hiányzik.

A nem-obstruktív azoospermia (NOA) kezelésében lipid nanorészecskék közvetítik a spermiumtermelést beindító mRNS-t.