Az obezitás krónikus, progresszív, visszatérő, de kezelhető komplex beteg­ség, amely a testzsír kóros mértékű felszaporodásával és diszfunkciójával jár. A diszfunkcionális zsírszövetben kialakuló enyhe, krónikus gyulladás metabolikus, kardiovaszkuláris, biomechanikai és pszichoszociális követ­kezményei jelentősek. Fontos, hogy ma már nemcsak a testtömegindex, hanem a testösszetétel, a zsigeri elhízás mértéke, a társuló betegségek, a szövődmények és a funkcionális állapot is értékelendő a terápiás stratégia megválasztásához. Jelen közlemény áttekinti az obezitás epidemiológiáját, patofiziológiáját, annak elsősorban endokrin és genetikai okait, az obezitás legfontosabb endokrinológiai következményeit, valamint a jelenleg rendel­kezésre álló kezelési lehetőségeket.

Csökkentette a gyulladást és mérsékelte a sclerosis multiplex progresszióját a testmozgás hatására képződő irizin.

Preklinikai modellekben az EPAC2 gén gátlása javított több jellemző viselkedési tünetet, például az érintésre való túlérzékenységet és a rohamokra való fokozott hajlamot.

A csontsűrűség és a halálozási arány közötti összefüggés arra utal, hogy a csontásványianyag-sűrűség fontos prognosztikai biomarker lehet a szervezet általános egészségi állapotának megítélésében.

Az éghető cigaretták alternatívájaként megjelent e-cigaretták már jó ideje elérhetők, azonban a légzőszervi tünetekre gyakorolt hatásuk továbbra sem egyértelmű. Egy frissen publikált skót keresztmetszeti vizsgálat kutatói a nehézlégzés valószínűségét elemezték kizárólag cigarettázó vagy e-cigarettát használó, illetve sohasem dohányzók között.

A Polμ nevű fehérje alapvető szerepet tölt be a gyulladásos reakciók szabályozásában - a felismerés új típusú kezelésekhez vezethet.

Egy finn vizsgálat szerint már a diagnózist megelőzően is gyakoribb a pszichotrop szerek használata a Parkinson-kóros betegek körében.

Egy metaanalízis a demencia kockázata és az ülő életmód, az alvási és testmozgási szokások közötti összefüggéseket számszerűsítette.

Egy óriási számításikapacitás-igényű kutatás mutatott rá a fő nemi különbségekre.

Más fertőzéses betegségekhez képest szerényebb ütemben csökkennek a globális agyhártyagyulladásos esetszámok a WHO beszámolója szerint.