A mentális egészség területén az elmúlt évtizedekben – többek között a klímaváltozás, a Föld erőforrásainak kimerülése, a kényszerű migráció, a járványok és a háborúk következtében – világszerte növekedett az el­látási szükséglet, miközben az ellátókapacitás csökkent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022-es mentális egészségügyi jelentése szerint vi­lágszerte közel egymilliárd a mentális betegséggel érintettek száma.

A mesterséges intelligencia alapú módszerek az egészségügy számos terü­letén is alkalmazhatók, például rutinfeladatok automatizálására, orvosi ké­pek elemzésére és kiértékelésére, különböző rendellenességek automatikus észlelésére vagy akár személyre szabott terápiás döntések támogatására. A terület érdemes az orvostársadalom figyelmére, mert ezen megoldások­kal együttműködve a munka megkönnyíthető, minősége és pontossága pedig javítható.

A COVID-19 egy új típusú koronavírus, mely 2020 első hónapjaitól kezdve okoz járványos méretű megbetegedéseket szerte a világon. A világjárvány életünk szinte minden területére hatással volt és van, ezen belül is mély­rehatóan befolyásolta az onkológiai betegek életét több szempontból is. Már az első statisztikákból kiderült ugyanis, hogy a krónikus betegségben szenvedők – köztük az onkológiai betegek – nagy kockázatúnak számítanak a fertőzés létrejötte, a COVID-betegség súlyossága, illetve a kedvezőtlen kimenetelek (emelkedett halálozás) szempontjából egyaránt.

Az mHealth applikációk egyre elterjedtebbek, azonban egyre több jogi kérdést vetnek fel. Személyes adatokat és egészségügyi adatokat kezelő alkalmazásokról lévén szó, az adatvédelmi, adatbiztonsági kérdések egy­re fontosabbak az ilyen appok fejlesztőinek és felhasználóinak. A cikk az mHealth applikációkkal kapcsolatos legfontosabb adatvédelmi kérdéseket járja körül, választ keresve arra is, hogyan alakul a szabályozás az Európai Unió új adatvédelmi rendeletének 2018-as hatályba lépésével.

Világszerte félmilliárdnyian használnak okostelefont, s közülük egyre többen egészségügyi alkalmazásokat is, egészségmegőrzési, vagy akár gyógyítási, diagnosztikus céllal. Vajon visszaélhet-e bárki avval, hogy a fel­használók nemcsak az egészségügyi eredmények feldolgozásában laikusok, hanem érzékeny adataik sorsának követésében sem mérik fel a buktatókat, hiszen céljuk a saját egészségük – és ez így van jól. A jelen közlemény célja viszont az egészségügyi alkalmazások használatakor keletkezett adatok biztonságára való figyelmeztetés.

Az egészségügyi adatbázisok használa­ta számos kérdést és problémát vet fel, amelyek az emberekkel kapcsolatos, egészségügyi kutatások szempontjai­ból is jelentősek lehetnek. Jogos elvá­rás, hogy a különleges személyes ada­tok különleges védelmet élvezzenek az egészségügyi kutatások során is. Az ETT Elnöksége ezért szükségesnek lát­ta, hogy állásfoglalással segítse a vitás kérdésekben követendő egységes gya­korlat és szemlélet kialakítását.

Az egészségügyi alapellátásban is szükség lehet az illetékes hatóságok értesítésére; ha a jelzés az adatvédelmi és egyéb ágazati jogszabályok hiányos ismerete miatt el­marad, azt elmarasztalás, hatósági eljárás, bírság követheti, az adatok jogellenes át­adásával megvalósuló titoksértéssel pedig a betegnek okozhatunk kárt.

A klinikai vizsgálatok kapcsán gyakori kérdés, hogy milyen adatokat kezelhet a szponzor és milyen követelmények vonatkoznak az adatkezelésre. Az új Adatvédelmi Törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény) 2012. január 1-jén lépett hatályba, s ekkor állt fel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH).

Az elmúlt évtizedben számos megválaszolatlan kérdés került felszínre a vényadatok kezelése terén, leginkább az elektronikus adatkezelés és adatmegőrzés miatt. Az írás a magyar vényadatkezelés adatvédelmi kérdéseit kívánja áttekinteni, összevetve a hazai adatvédelmet a külföldi gyakorlattal. Szerzőnk úgy látja, Magyarországon egyelőre sem az egészségügyi ellátás, sem az adatkezelés emberi jogi alapjait nem sikerült lefektetni.