Az autoimmun hepatitis ismeretlen eredetű, immunmediált gyulladásos májbetegség. Kialakulásában kulcsszerepet játszik genetikailag hajlamos egyéneknél a környezeti tényezők hatására, a T-regulátor sejt elégtelen funkciója következtében a  hepatocyták elleni öntolerancia elvesztése és a szövetkárosító autoimmun reakció. Emelkedett transzaminázszint, autoantitestek, magas szérum-IgG-szint, hisztológiában interface hepatitis, lymphoplazmasejtes infiltráció jellemzi. Döntően középkorú nők betegsége, de bármely életkorban előfordul. Évekig tünetmentes lehet, és jelentkezhet súlyos akut vagy krónikus hepatitis, illetve „kriptogén” cirrózis képében. A kórlefolyás igen nagy egyéni változatosságot mutathat, jellemzően fellángolásokkal és spontán remissziókkal járhat.

Két új eset-kontroll vizsgálat szerint a napi rendszerességgel fogyasztott sok (legalább hat csésze) kávé csökkenti a sclerosis multiplex kialakulásának kockázatát.

A különféle G-fehérjéhez kapcsolt receptorok szerkezetén alapuló tervszerű gyógyszerfejlesztés új, eddig ismeretlen típusú, célzottabb hatású molekulákhoz vezethet el. A fehérjék térbeli szerkezetének feltárása a jelátvitel mechanizmusának jobb megértését is lehetővé teszi. Mindez megkönnyíti a meghatározott tulajdonságokkal rendelkező molekulák célzott fejlesztését, és végeredményben specifikus farmakológiai tulajdonságokkal rendelkező hatóanyagokat lehet ilyen módon kifejleszteni.