Az orvosi nyelvben artrózisként jelölt betegséget szokás a köznyelvben ízü­leti kopásként emlegetni, holott jóval komplexebb állapotról van szó annál, mint hogy az ízületi porc elvékonyodik, majd teljesen eltűnik. Az artrózis az ízületet alkotó csontok és az ízületi porc komplex betegsége, melyben gyulladásos komponensek is részt vesznek. Nem véletlen, hogy az angol­szász orvosi szakirodalomban az artrózis elnevezés helyét egyre inkább átveszi az oszteoartritisz megjelölés annak kifejezésére, hogy a csontot és ízületet egyaránt érintő gyulladásos folyamatról van szó.

Nincs arról képi (filmes) élményem, milyen lesz az e-beteg a jövőben. Csak arról van, hogyan veszik át robotok az orvosok szerepét. Az újabb rész miatt aktuális Csillagok háborújában robotdajkával született meg az Iker­pár, és láttam azt is, hogy a halálos égést szenvedett Anakin Skywalkert hogyan „rakják össze” orvosrobotok élő Darth Vaderré. Az új részből végre azt is megtudtam, hogy a Jedik lézerkardját a kiberkristályok táplálják. Ami az e-egészségügyet illeti, azt már most is tudom, hogy egyre több a kiberbeteg. De lesznek-e valódi e-páciensek és e-doktorok?

A bizonyítékokon alapuló orvoslásban jártas alapellátók egy csoportja ha­vonta több mint 110 angol nyelvű klinikai kutatási folyóiratot tekintett át 2015-ben, és 251 olyan vizsgálatot leltek fel, amelyek megváltoztathatják az alapellátási gyakorlatot. Minden „releváns betegorientált bizonyítékról”, illetve a várható gyakorlati haszonról a Canadian Medical Association tagjaitól gyűjtöttek visszajelzéseket. A 2015-ös közlemények közül kiemelkedik pl. a nikotintapasz 8 héten túli használatát és akut derékfájásban a korai képalkotó vizsgálatot szükségtelennek ítélő vizsgálat; a derékfájós betegek gyaloglásra ösztönzését hasznosnak találó és a változókorú nők vazomotor tüneteinek tartamát felmérő tanulmány.

A 89 éves férfi kisujjának ízülete fájdalmas és duzzadt, a beteg már évek óta nem tudja behajlítani. A duzzanat fokozatosan ala­kult ki az ujjat érintő akut, fájdalmas epizódok után. A beteg krónikus vesebetegségben is szenved (kreatininszint: 468 μmol/l) és ros­szul kontrollált diabetes mellitusa van (éhomi glükózszint: 9,5 mmol/l).

A könyökízület széles tartományban ellenáll a dinamikus erőkifejtésnek. A fájdalom lokalizációja elárulja, melyik sérült az ízület négy anatómiai régiója közül. A laterális és a mediális epikondilitisz munkatevékenységgel függhet össze; ha a kezelés ha­tástalan, ulnáris neuropátiára vagy radiális alagútszindrómára gondolunk. Az elülső régió fájdalmának gyakori oka a m. biceps tendinopátiája. A hátulsó régió fájdalma, duzzanata burzitiszes eredetű lehet. A könyöksérülés kivizsgálására a röntgenfel­vétel választandó elsőként; a krónikus könyökfájdalom okának felderítésére az MRI a legalkalmasabb. A vázizomrendszeri ultrahangvizsgálat a sérülékeny struktúrák di­namikus megítélését teszi lehetővé.

Bizonyítékon alapuló válasz

A térd oszteoartritiszében (artrózisában) szenvedő betegek mintegy 20%-a kezel­hető rövid ideig (1–3 hétig) intraartikuláris kortikoszteroid injekciókkal a fájdalom csillapítására (A szintű ajánlás, véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatokat magába foglaló metaanalízisen alapul). Az intraartikuláris injekciók 14 000–77 000 alkalmazásból egyszer okoznak ízületi fertőzést, és diabéteszes betegnek adva 2-3 napig tartó hiperglikémiát válthatnak ki. Két injekció között legalább 3 hónap szü­netet kell tartani (C szintű ajánlás, szakértői véleményen alapul).

A csípő elülső részének fájdalmát ízületi elváltozás, pl. oszteoartritisz vagy a labrum szakadása okozhatja. A hátsó csípőfájdalom piriformis-szindrómához, a szakroiliakális ízület diszfunkciójához, lumbális radikulopátiához, iszkiofemorális elváltozáshoz, vaszkuláris klaudikációhoz kapcsolódhat. Oldalsó csípőfájdalom trochanter major fájdalom szindrómában fordul elő. Ha akut törésre, diszlokációra, fáradásos törésre gyanakszunk, radiológiai vizsgálat végzendő. MR képalkotással mutatható ki pl. az okkult traumás törés vagy a combcsont fejének oszteonekrózisa.

A csuklófájdalom gyakori oka az akut sérülés. A kinyújtott kézre esés a sajkacsont töréséhez vezethet – ez a leggyakoribb kéztőcsonttörés. Ha a törést a röntgen nem igazolja, csont-scan vagy MRI végezhető. Szubakut vagy krónikus csuklófáj­dalom esetén pl. tendinopátia és az idegre gyakorolt nyomás jön szóba. Az alkar és a csukló izmainak túlerőltetése tendinopátiát okozhat. A radiális oldali fájda­lom általában de Quervain-tenoszinovitisz. Ha a csuklónál nyomás nehezedik az idegre, ez fájdalommal és főleg szenzoros tünetekkel jár. A csuklótáji ulnáris neuropátia kockázatát növelik a csukló folyamatos vagy ismétlődő extenziójával járó tevékenységek.

A biológiai terápiás szerek az immunrendszer által mediált gyulladásos betegségek hagyományos szerekre rezisztens középsúlyos és súlyos formáiban már alapvető kellékei terápiás eszköztárunknak. Az első szabadalmak lejártával várható a biohasonló követő molekulák klinikai gyakorlatba történő bevezetése.