Az EMA CHMP pozitívan véleményezte az agyhártyagyulladást okozó Neisseria meningitidis fertőzés profilaxisára szolgáló MenQuadfi oltóanyagot.

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) többszervi érintettséggel járó auto­immun betegség, melyre jellemző a heterogén klinikai megjelenés. Emiatt a diagnózis felállítása, az alapbetegség aktivitásának meghatározása és a betegség követése kihívás a gyakorlott klinikus számára is. A British Society for Rheumatology 2018 januárjában publikált új ajánlása összefoglalja az SLE kezelésére vonatkozó legújabb irányelveket, kevésbé részletezve a lupus nephritis (LN) kezelését, melynek fennállása esetén a 2012-es szak­mai ajánlás (EULAR/ERA-EDTA és ACR) követését javasolják. Kitérnek a diagnózis felállítására, a felnőtt SLE-betegek gondozásának szempontjaira, az alapbetegség követésének feltételeire és az enyhe, közepesen súlyos, súlyos alapbetegség kezelésére.

A visszatérő epilepsziás rohamok fő kockázati tényezői a két spontán görcsroham között eltelő >24 órás időköz, epileptiform eltérések az EEG-n, kóros agyi képalkotási eltérés, éjszakai görcsrohamok vagy epilepsziás tünetegyüttes. Gyermekkorban kulcsfaktor a kóros EEG, az epilepsziás tünetegyüttes, a súlyos koponyasérülés és a központi idegrendszeri bé­nulás. Az antiepileptikumok befolyásolhatják a kognitív teljesítményt és a viselkedést. Elhagyásuk 2–5 éves rohammentesség után megfontolha­tó. Ha a görcsrohamok nem kontrollálhatók velük, szóba jöhet a görcsro­ham gócának kimetszése, ketogén diéta, a n. vagus ingerlése vagy agyi neurostimulátor beültetése.

A sclerosis multiplex a központi idegrendszer autoimmun eredetű, de egyben neurodegeneratív megbetegedése. A legelterjedtebb felfogás szerint a CD4+ és CD8+ T-sejtek és makrofágok károsítják az oligodendroglia sejteket. Az autoreaktív CD4+ T-sejtek bejutnak a központi idegrendszerbe, ahol gyulladásos válasz és mielinkárosodás alakul ki, amely rokkantsághoz vezet. Többféle kórlefolyási formát különböztethetünk meg: relapszáló-remittáló, szekunder progresszív, primer progresszív és relapszáló progresszív sclerosis multiplexet. A jelenlegi terápiák nem minden beteg számára elérhetők, a betegség progresszióját pedig csak részben gátolják. Az őssejtek új lehetőséget jelentenek a neurológiai betegségek, köztük a sclerosis multiplex kezelésére.

A stiff person szindróma (SPS) ritka neuroimmunológiai, ritkábban paraneopláziás neuromuszkuláris betegség, melynek hosszú távú kezelé­se a beteg elfogadható életminősége érdekében, az adható gyógyszerek mellékhatásprofilját és a betegség esetleges szövődményeit ismerve nem kis kihívás. Jelen összefoglalóban a betegséget és a rendelkezésre álló ke­zelési módokat tekintjük át. 

A szisztémás lupus erythematosusban szenvedő betegek életminőségén nemcsak a nemrégiben kifejlesztett új gyógyszer, a belimumab alkalmazásával tudunk sokat javítani, hanem a kikristályosodott betegellátási alapelvek és célkitűzések követke­zetes betartásával is. Ilyen módon a szervkárosodások kialakulása és a mortalitás is csökkenthető. Akárcsak a reumatoid artritisz kezelésében, a cél – bár ezt nem min­dig érjük el – a betegség aktivitásának megszüntetése úgy, hogy nem alkalmazunk tartósan napi 7,5 mg prednizolonekvivalensnél nagyobb adagban glükokortikoidot. A betegségaktivitás rendszeres, átfogó felmérése elengedhetetlen a gyulladás hul­lámzásainak és az újabb figyelmeztető jeleknek a felismeréséhez.

Az antiepileptikumok új használóinak egy nagy csoportjában három gyakran felírt antiepileptikum – a gabapentin, a levetiracetam és a topiramate – gyakrabban okozott aszeptikus meningitiszt, mint a lamotrigine.

Bal oldali, agytörzsi térfoglaló folyamatként induló elváltozás szövettani diagnózisa alapján izoláltan idegrendszeri manifesztációjú szarkoidózis derült ki 45 éves nőbe­tegünk esetében. Relapszusokkal és remissziókkal tarkított kórtörténetet mutatunk be, amely a klinikai kép alapján szteroidrefrakternek bizonyult.

Az USA-ban a bakteriális meningitisz incidenciája csökken, de a betegség továbbra is életveszéllyel és maradandó károsodás veszélyével jár. Klinikailag nem lehet megbízhatóan megkülönböztetni a bakteriális meningitiszt a gyakoribb aszeptikus meningitisztől. 

Az újabb vírusfertőzések európai megjelenését/terjedését számos tényező befolyásolja. Különösen jelentős szerepet játszanak benne a vírusokat terjesztő vektorokra ható klimatikus változások, a vakcináció elégtelen volta, a nagy méreteket öltő turistaforgalom és áruszállítás.