A DPP4-inhibitorok és GLP1-receptor-agonisták újrapozicionálása forradalmi áttörést jelenthet az idegrendszeri regenerációval, illetve a neuroprotektív aktivitással foglalkozó kutatások terén.

Több gyógyszer esetében jelenleg is folyamatban van a farmakogenetikai irányelvek kidolgozása. A gén/gyógyszer párok azonosítása terén különösen eredményes a Clinical Pharmacogenetics Implementation Consortium (CPIC), melynek honlapján megtalálható a gén/gyógyszer párok folyamatosan frissített listája, valamint az irányelvek.

A Parkinson-kór diagnózisát korai stádiumban nehéz felállítani, mivel számos más neurológiai betegség utánozza ezt a kórt. A kezelést akkor kell elkezdeni, amikor a beteg funkcionális hanyatlást tapasztal. Az alapterápia (carbidopa/levodopa) mellett hatásosak a dopaminagonisták és a monoamin-oxidáz B gátlók. Ha a kezelés motoros szövődményekkel jár, az említett szereken kívül katechol-O metiltranszferáz-gátlót is adhatunk. Az optimális gyógyszeres kezelés gyengülő hatása a mély agyi stimuláció javallatát képezheti. A foglalkoztatási, a fizio- és a beszédterápia lehetőségei sem elhanyagolhatók.

A Parkinson-kór terápiája főképp a motoros tünetek enyhítésében hatásos dopaminerg szereken alapul. A tünetegyüttes patomechanizmusának pontosabb megértése lehetővé tette a neuroprotekcióban és a levodopa-mellékhatások (pl. pszichózis, dyskinesia) kivédésében fontos szeprepet betöltő szerek kifejlesztését.

Az American Academy of Neurology 64. kongresszusán az is elhangzott, hogy agysérülés mellett fokozódott az epilepszia kockázata, illetve a  levodopa-carbidopa tartalmú intesztinális gél szignifikánsan csökkenti az „off” időt előrehaladott Parkinson-kórban.