A jelen dolgozatban a patológus(ok) szerepét mutatjuk be a diagnosztikában, felvillantva néhány olyan „forró pontot”, melyek vizsgálata segíthet a tumorok diagnosztikájában, kezelésében.

A neuroendokrin daganatok (NET) a diffúz neuroendokrin rendszer csoportosan vagy elszórtan előforduló enterokromaffin (APUD – amine precursor uptake and decarboxylation) sejtjeiből erednek.

Bár a neuroendokrin daganatok az emésztőrendszer daganatainak csak töredékét teszik ki, a felismert esetek száma az utóbbi években fokozatosan növekszik. A gyomor neuroendokrin (carcinoid) daganatainak felismerése fontos, mivel azok korai stádiumukban jól kezelhetők, végleges gyógyulás érhető el.

Az összes humán rosszindulatú daganat 0,49%-a neuroendokrin tumor (NET). Ezek kétharmada a gasztrointesztinális traktusban keletkezik, a pancreast és a hepatobiliáris rendszert is beleértve. (A hepatobiliáris rendszer neuroendokrin daganataira csekély incidenciájuk miatt ebben az összefoglalóban nem térünk ki.) Az elmúlt két évtizedben tapasztalt incidencianövekedés részben a diagnosztikai lehetőségek fejlődésére vezethető vissza. A nómenklatúrában egyre inkább háttérbe szorul az eddig szokásos ontogenetikus felosztás (előbélből, középbélből és utóbélből eredő daganatok), előnyben részesítjük a szervhez kötődő csoportosítást.