A Viagra hatóanyaga segít az agyi vérellátás javításában, a vaszkuláris demencia prevenciójában.

Az érbetegek a kardiovaszkuláris szövődmények csökkentése céljából gyak­ran kapnak kettős trombocitaaggregáció-gátló (TAGG) terápiát. Először japán populációban igazolták az intervenciók utáni kettős TAGG kezelés során alkalmazott cilostazol restenosist csökkentő hatását. Európai popu­lációban végzett vizsgálat hasonló hatást írt le a cilostazollal kezelt alsó végtagi betegekben. A magas restenosis gyakorisággal járó alsó végtagi intervenciók utáni kettős TAGG kezelés optimalizálására további vizsgála­tokra van szükség cilostazol bevonásával.

A koreai vizsgálat megállapította, hogy az összhalálozás kumulatív gyako­risága szignifikánsan magasabb volt az ARB-csoportban, mint az ACE-gátló-csoportban. 

Cikkünkben bemutatjuk a hazánkban gyakori, de sok esetben nem diag­nosztizált és kezeletlen Fontaine I. és II. stádiumú alsó végtagi perifériás verőérbetegség (PAD) korszerű konzervatív kezelésének új nemzetközi és magyar ajánlásait. A kezelés fontos része a szekunder prevenció. A do­hányzás elhagyása és a kísérő betegségek gyógyszeres kezelése mellett I. osztályú ajánlás A szintű evidencia alapján trombocitaaggregáció-gátló és sztatin adása ebben a betegcsoportban. A fentieken kívül az igazoltan PAD alarmírozó tüneteként jelentkező diszbáziás panaszokat gyógyszeresen enyhítő szer a cilostazol. Alkalmazási javaslata egybehangzóan I. osztályú ajánlás A szintű evidencia alapján a hazai és a nemzetközi irányelvekben.

Bizonyítékon alapuló válasz

A perifériás érbetegség kezelhető felügyelet mellett végzett mozgásterápiá­val, cilostazollal, lipidcsökkentővel és trombocitagátlóval. Trombocitagátló kezeléssel csökkenthető a sebészeti revaszkularizáció iránti igény is. A be­tegség legjobb kezelése, a felügyelt mozgásterápia akár 180 méterrel is növelheti a fájdalommentes járástávolságot (A szintű ajánlás, véletlen beso­rolásos, kontrollcsoportos vizsgálatok szisztematikus áttekintései alapján).

Kisebb esetsorozatok és elővizsgálatok alapján a közeljövőben előrelépés várható a majdnem kizárólag fiatal, dohányzó férfiakat érintő betegség terápiájában, így remélhetőleg egyre jobb eséllyel kímélhetjük meg bete­geinket a minor vagy major végtag-amputációtól.

A „hálózati analízis” módszere olyan esetekben nyújt módot a különféle kezelési stratégiák hatékonyságának összehasonlítására, amikor közvetlen összevetésre nincs lehetőség.
A most bemutatott tanulmány az átmeneti ischaemiás roham (TIA) és a stroke szekunder prevenciójában alkalmazott thrombocyta-gátló sémák összehasonlítását tűzte céljául. Korábban történtek ugyan kutatások, melyekben az említett szerek hatékonyságát egymással, illetve placebóval szembeállítva elemezték direkt módon, az egyes thrombocyta-gátló sémák (pl. aszpirin + dipyridamol vs. thienopyridinek önmagukban vagy aszpirinnal kombinációban) relatív hatását vizsgáló véletlen besorolásos adatok azonban még váratnak magukra.

A stabil claudicatio intermittens eseteiben szakember által felügyelt testedzési program javasolható, mely klinikailag szignifikáns mértékben javítja a járási távolságot (bizonyíték ereje: A, RCT-k rendszerezett áttekintése). A klaudikációban szenvedő beteg járási távolságának javítására trombocitagátló szereket, sztatinokat és pentoxiphyllint rendelhetünk (bizonyíték ereje: B, gyenge minőségû RCT-k rendszerezett áttekintése). Az esetek többségében nem javasolható perkután transzluminális angioplasztika (PTA) végzése (bizonyíték ereje: B, gyenge minőségû RCT-k rendszerezett áttekintése). A terápiák hatásának közvetlen összehasonlítását a vizsgálati populációk és a kimeneteli paraméterek sokfélesége nem teszi lehetővé.