Több meghatározó és potens szereplő megkérdezte, mit tennék én a digi­tális egészségügyért. Leírtam és be is került az immár mindenki számára elérhető dokumentumba. Ezt mutatom be röviden. Azt gondolom, rövid távon sem elérhetetlen az egészségügy iránt elégedett társadalom, amit már azzal el lehet érni, hogy a polgárok segítséget kapnak az egészség­megőrzésben. Ezt pedig digitális eszközökkel lehet jól csinálni. Egyre ke­vesebb az egészségügyi személyzet, sőt egyre szűkebbre is szakosodik az egészségügy. Nincs „pluripotens” orvos, aki átlátja a beteget, és ez nem is várható el (hiszen nincs már mindent javító autószerelő sem...). Ezért kell az e-beteg attitűd, aki a saját betegségét vagy kockázatait átlátja és egyedül is döntéseket tud hozni, ha jó információkat kap. Az államtól is.

Jelen publikáció szokatlan módon a gyermekkor teljes időtengelyére ve­títve tekinti át a pandémia gyermekgyógyászati vonatkozásaival kapcso­latban megjelent ismeretanyagot, a gyermekvállalástól a kamaszkorig, kitérve a korspecifikus problémákra, következményekre, megoldásokra és javaslatokra.

A gyomor-bél rendszert érintő egyes daganatos megbetegedések prog­nózisa nagyon rossz. Szűréssel elsősorban a béldaganatok kialakulását lehet hatásosan megelőzni, így ezek a szűrővizsgálatok kiemelten fon­tosak. 

A Magyar Orvostársaságok és Egyesüle­tek Szövetsége (MOTESZ) által koor­dinált Szív és Érrendszeri Nemzeti Program és számos alprogram sikeresen valósította meg a lakossági egészség-felvilágosítást, az egészségmegőrzés feladatainak is­mertetését és ezeken keresztül a beteg­ségmegelőzést.^1–3A korábbi években az „Éljen 140/90 alatt!” program,⁴az „Ereink Védelmében (ÉRV)” Program, a Nemzeti Diabétesz Program, a Stroke Program, az Infarktus Regiszter, az elhízás és a kolesz­terincsökkentés, illetve a „Mozgás = Egész­ség” programjai mindezek megvalósulási színterei, lehetőségei voltak.

A növényi alapú és az ahhoz közelítő étrendek a kardiovaszkuláris megbe­tegedések, a kardiovaszkuláris mortalitás és az összmortalitás alacsonyabb incidenciájával járnak a középkorú általános népességben a prospektív ARIC tanulmány adatainak elemzése szerint.

Journal of the American Heart Association, 2019. augusztus

A derékfájást okozó rectus diastasis hatékony kezelése az életmódbeli szokások tudatos és tartós megváltoztatásával tehető teljessé. Abban, hogy célhoz érünk-e, a kommunikáció döntő fontosságú. Pár jól megválasztott mondat hatalmas lehetőség a kezünkben. Használjuk ki!

A testsúly és annak változásai a kardiovaszkuláris kockázattal több tekin­tetben ellentmondásos kapcsolatban állnak, különösen kardiovaszkuláris társbetegségek jelenlétében. A kardiovaszkuláris betegségben szenvedők túlsúlyának vagy mérsékelt elhízásának paradox védőhatása számos vizs­gálatban igazolódott. Ez azonban érdemben nem változtatta meg az eddigi ajánlások testsúlycsökkentő paradigmáját.

Az evés- vagy testképzavarokkal kapcsolatosan néhány évszázada írták le az első hivatalos kórképet, az anorexia nervosát. Az utolsó évtizedekben jelentősen felgyorsult az újabb és újabb (al-)típusok megjelenése. A jelen összefoglalóban az elmúlt közel 30 év során megjelent új típusú evés- és testképzavarokat mutatom be röviden.

Az önmonitorozás segíthet abban, hogy a kardiovaszkuláris egészséghez való viszonyunkat megváltoztassuk. Mindaddig azonban, míg a gyógyszer­vizsgálatokhoz hasonlóan valid tudományos eredmények nem születnek az erre való alkalmazásokkal, nem az elutasítás, hanem a próbálkozás, azaz a használat a megfelelő út.

Nincs új a nap alatt. Pápai Páriz Ferenc, a 17. század polihisztora 1687-ben kinyomtatott magyar nyelvű orvosi munkájában, a Pax Corporisban már tökéletesen leírta a COPD jellegzetességeit: „A hurutról… gyakran szokott esni szorulás a tüdőben különbféle okokból, úgymint enyves sűrű phlegmától, apró mirigyes csomóktól… A tüdőnek nyavalyái közül az hurutnál semmi gyakrabban meg nem esik, sem ennél bajosabb nincsen, sem pedig ami tovább tartson. A hurut némely száraz, némelyben pedig sok phlegmát hány ki az ember…”.