Uszodában, strandon a szokásostól eltérő környezetbe kerülünk. A für­dőhelyeket sok más emberrel együtt látogatjuk. Szemünkbe közvetlenül, illetve kezünk vagy tárgyak közvetítésével uszodavíz, folyóvíz, tengervíz, termálvíz kerülhet. A strandon a higiéniára sem tudunk annyira vigyázni, mint otthon, gyakran előzetes kézmosás nélkül nyúlunk a szemünkhöz vagy az ennivalóhoz. Az uszodák fertőtlenítésére használt szerek szembe jutása megint csak irritációt okoz, gyulladáshoz vezethet. Az alábbiakban az uszodában, strandon szerezhető különböző szembetegségekről, a kiváltó faktorokról, a megelőzés és a kezelés módjairól lesz szó.

Egy 25 éves férfi általános rossz köz­érzet, fáradtság, fejfájás és bal sze­mének vörössége miatt fordult orvoshoz. Influenza gyanúja miatt oseltamivirt kapott. Másnapra fejfájása erősödött, látászavar, szemfájdalom és váladéko­zás jelentkezett. Felkereste a sürgősségi osztályt, ahol diszpnoét és hipotenziót észleltek nála. Hipoxiás légzési elégte­lensége fokozódott, intubálásra és in­tenzív osztályos felvételre szorult. Kór­előzményéből kiemelendő az intravénás heroinhasználat.

Összefoglalásunkban bemutatjuk a főbb reumatológiai kórképek tipikus szemészeti tüneteit. A szemészeti tünetek jobb megismerésével közelebb juthatunk a szisztémás gyulladásos betegségek pontos diagnózisához és megfelelő kezeléséhez.

A szembetegségek kezelésére alkalmas különféle VEGF-gátlók alkalmazásakor a következményes fertőzések aránya nem különbözik egymástól.

Az uveitiszt – a szivárványhártya–sugártest–érhártya egység gyulladását – sokféle rendellenesség okozhatja. Az esetek 30–45%-ában szisztémás betegség áll a hát­terében. Ha a kórtörténet, az első kivizsgálás nem fedi fel a kiváltó okot, tanácsos szifiliszpróbát végezni, illetve mellkasröntgent a szarkoidózis vagy a tuberkulózis kimutatására. Esetenként hasznos a B27 leukocitaantigén tipizálása. A gyógyszer in­dukálta uveitisz a gyógyszer alkalmazása után napokkal-hónapokkal jelentkezhet. Az 50 évesnél idősebbek gyulladáscsökkentő kezelésre nem reagáló középső vagy hátsó uveitisze esetén gondolni kell a primer okuláris limfóma lehetőségére.

A családorvosnak ismernie kell a szemészeti sürgősségi állapotok jeleit és tüneteit, képesnek kell lennie a szem alapszintű vizsgálatára (látásélesség mérése, pupillavizsgálat, látótérvizsgálat, a szem elülső szegmentumának lámpás vizsgálata, szemfenékvizsgálat. Ha a beteg úszkáló foltokról vagy fényfelvillanásokról számol be, fundoszkópia után sürgősen szemészeti vizsgálatot kell kezdeményezni a retinaleválás vagy -szakadás kizárására. Gondolni kell a szemgolyó roncsolódására vagy ruptúrájára, ha a szemet trauma érte. A belső szemgyulladás (endoftalmitisz) megelőzésére szemgolyósérüléskor antibiotikum adható, a szemet kagylókötéssel kell letakarni. Kémiai károsodás esetén azonnali szemöblítésre van szükség.

Az immunrendszer feladata a külső károsító tényezők, a sérült elemek eltávolítása, mindeközben a saját alkotórészek azonosítása és kikerülése a védekezés során. A szem uveitisze vagy külső kórokozó hatására alakul ki, vagy azért, mert a megzavart immunvédekezés a „csapattársak” ellen fordul.

Hazánkban két intraokuláris parazitás megbetegedés: a toxoplazmózis és a toxokariázis fordul elő. Közös bennük, hogy az ember véletlen köztigazdaként szerepel a fertőzési láncban, és a szemgolyó predilekciós hely. 

Az  időskori macula-degeneráció (AMD) az idősebb populáció látásromlásának vezető oka. A korszerű anti-VEGF kezelés megjelenésével a betegség exszudatív formájában a látóélesség  stabilizálható, esetenként a látóélesség növelhető. Sajnos az atrófiás macula-degeneráció tekintetében nem állnak rendelkezésre ilyen hatásos terápiás módszerek. 

A szemet érintő gyógyszermellékhatások tünetei és leletei széles skálán mozognak. A szerzők szerint olyan gyógyszerek esetében, amelyek mellékhatása potenciálisan súlyos lehet, a szemorvosi vizsgálatot célszerű már a szer első bevétele előtt elvégezni, főleg akkor, ha a gyógyszerrel kapcsolatban kölcsönhatásokat vagy genetikai eredetű farmakokinetikai rendellenességet írtak le.