A nyomelemek az emberi szervezetben kis mennyiségben vannak jelen, de sokféle biológiai funkciót látnak el. A cink a vas után a második leg­nagyobb mennyiségben előforduló nyomelemünk. A fehérjék szerkeze­tének stabilizálásán túl enzimek katalitikus alkotórésze és génkifejező­dést szabályozó fehérjék, ioncsatornák alkotója. A cinkhiány jellegzetes tünetekkel jár: fejlődésben való elmaradás, hypogonadismus, letargia, bőrtünetek, fogékonyság a fertőzésekre. A súlyos cinkhiány ma már ritka, de a Föld lakosságának nem kis része ma is kevesebb cinket fogyaszt a kelleténél. Légúti, gasztrointesztinális és krónikus gyulladásos betegsé­gek esetében mutatható ki a cinkpótlás jótékony hatása.

A „meghűléses” betegségek fő kórokozója a rhinovirus, de kétszáznál több féle vírus okozhatja és bakteriális fertőzés is súlyosbíthatja a tüneteket. Az influenza gyengébb immunrendszerűeknél, újszülötteknél, időseknél akár halálos is lehet. A tüneteket az immunrendszer fertőzésre adott reakciói váltják ki. 

A coeliakia a magyar lakosság több mint egy 1%-át érintő autoimmun kór­kép, melynek jelen ismereteink szerint egyetlen kezelési módja az egész életen át tartó szigorú gluténmentes diéta. 

Súlyos, a beteget életveszélybe sodró sav-bázis eltéréssel járó kórképpel minden gyakorló orvos találkozhat. A belgyógyászati anyagcsere-rendel­lenességek, intenzív terápiás ellátást igénylő betegségek mellett sebészeti beavatkozások, mérgezések, kardiológiai és pulmonológiai kórképek szö­vődményeként is kialakulhat ilyen állapot. Azonnali felismerése és szaksze­rű ellátása nélkülözhetetlen napjaink orvosi tevékenysége során.

A visszatérő epilepsziás rohamok fő kockázati tényezői a két spontán görcsroham között eltelő >24 órás időköz, epileptiform eltérések az EEG-n, kóros agyi képalkotási eltérés, éjszakai görcsrohamok vagy epilepsziás tünetegyüttes. Gyermekkorban kulcsfaktor a kóros EEG, az epilepsziás tünetegyüttes, a súlyos koponyasérülés és a központi idegrendszeri bé­nulás. Az antiepileptikumok befolyásolhatják a kognitív teljesítményt és a viselkedést. Elhagyásuk 2–5 éves rohammentesség után megfontolha­tó. Ha a görcsrohamok nem kontrollálhatók velük, szóba jöhet a görcsro­ham gócának kimetszése, ketogén diéta, a n. vagus ingerlése vagy agyi neurostimulátor beültetése.

A gyomortartalom távozása betegségek kapcsán gyors vagy elhúzódó ürülésben nyilvánul meg. Ez a dysrhythmia a beteg gyermekek mintegy 50%-ánál következményes kórformákkal, például hányással, hasmenéssel, illetve azok káros utóhatásaival járnak együtt, amelyek befolyásolják az anyagcserét, a gyógyszerelést, ezáltal a beteg gyógyulási esélyeit jelentősen rontják. A közlemény célja a fiziológiás és patológiás gyomorállapot élettani hátterének, a vizsgálati módoknak és a terápiás lehetőségeknek bemutatása.

A táplálékallergiás tünetek eltérő patomechanizmusokkal jönnek létre: az esetek közel 50%-áért (korai reakciók) az IgE mediálta immunválasz a felelős, a többi tényező eddig pontosan nem meghatározott folyamat révén alakul ki. A tünetek több szervrendszert érinthetnek, súlyosságuk az enyhétől az életveszélyes állapotig terjed. Minden életkornak megvan a tipikus ételallergénje. Az IgE mediálta formák elsősorban bőrpróba végzésével vagy specifikus IgE szint meghatározással diagnosztizálhatók, de bizonyító erejük az ételterheléses vizsgálatoknak van. A táplálékallergén teljes eliminációja a nemzetközileg elfogadott terápiás módszer.

Az akut hasmenés az egyik leggyakoribb kórállapot, mellyel az orvos találkozik a klinikai gyakorlatban. Súlyosabb formában a hasmenés kórházi kezelést tesz szükségessé és jelentős morbiditással társul. 

Az akut hasmenés kezelésének ideális szere gyorsan gátolja a bélnyálkahártya hiperszekrécióját, miközben nem okoz székrekedést. Ilyen a racekadotril, egy orálisan aktív, hatásos enkefalinázinhibitor

Az akut hasmenés kezelésében a rehidrálás mellett gyakran adnak mü-opiátreceptor-agonistákat a tünetek enyhítésére és időtartamuk lerövidítésére, illetve a diszkomfort enyhítésére.