Az előző néhány évben egyre inkább előtérbe került a metasztatikus vesetumor másodvonalas kezelése cabozantinib alkalmazásával első vonalas TKI-t követő progresszió esetén. Esetismertetetésünkben kétoldali policisztás, állandó dialízisre szoruló 47 éves férfi esetét mutatjuk be. A kórtörténetben kezdetben egyoldali nephrectomia szerepeltmalignitás miatt, majd a beteg progrediáló szisztémás nyirokcsomó disszemináció miatt TKI-t, illetve további progresszió miatt cabozantinibot kapott.

Mivel a veseglomerulusok gyulladásos elváltozásainak kezelése leginkább korai stádiumban akadályozhatja meg a vesefunkció romlását, a prognózis döntő mértékben a korai diagnózis függvénye. A vizelet laboratóriumi el­téréseinek elemzésekor feltétlenül gondolnunk kell a glomerulonephritis lehetőségére is!

A teljesítőképesség fokozásának nem titkolt célja a koncentrálóképesség és nem utolsósorban a fizikai erő és izomtömeg növelése. Az egyéni telje­sítőképesség – koncentrálóképesség, fizikai erő – fokozása gyógyszerekkel vagy egyéb terápiás eszközökkel széles körben elterjedt és nem kockáza­tok nélküli eljárás. Ilyen célból sokszor minden kontroll nélkül juttatják a szervezetbe a terápiás dózis többszörösét, és az egészségkárosító hatás kiszámíthatatlan. A cikk nem az egyes izomnövelő készítmények élettani vagy terápiás hatásait kívánja összefoglalni, hanem a dopping célú felhasz­nálás mellékhatásaira fókuszál, érintve az egyre elterjedtebb táplálék- és étrend-kiegészítők ilyen irányú felhasználását.

A genetikai eredetű vesebetegségek jobb megismerése az elmúlt évtizedben lehetővé tette a veseműködés pontosabb megértését. Ritka genetikai defektusok kutatása gyakori – öröklött vagy szerzett - vesebetegségek kórélettani alapjait világította meg, s kiindulópontként szolgálhat új terápiás stratégiák kidolgozásához. 

A szerzők a norvégiai HUNT-2 vizsgálat eredményei alapján új rendszert javasolnak a krónikus vesebetegségek osztályozására, amely a számított glomeruláris filtrációs ráta mellett a vizeletből mért albumin/kreatinin hányadost is figyelembe veszi, és főként az idősebbek renális kockázatának megbízható előrejelzésében hozhat előrelépést.

A glomeruláris szűrő mikroanatómiája mélyreható kutatások tárgya volt, de a működéséről még nem tudunk mindent. Fontos újabb eredmény, hogy a vaszkuláris endothelialis növekedési faktor (VEGF) közvetít a glomerulus sejtjeinek polarizált elrendeződéséhez nélkülözhetetlen kulcsfolyamatokat. A „szubpodocita tér” hipotézise magyarázatot kínál arra, hogyan juthat el a VEGF a podocitákból a szűrlet tömegáramlása ellenében a glomeruláris endothelbe. Új transzgénikus egér modellek a parietális epithelium kutatását is lehetővé tették. A parietális sejtek szerepet játszanak pl. a „félhold-nephritis” létrejöttében.

Kulcsszavak: filtrációs barrier, glomerulus, parietális sejtek, podociták, VEGF, veseanatómia, veseműködés

Nephrosis szindrómában sokféle rendellenesség idézhet elő proteinuriát, melynek következtében gyakran jelentős ödéma és hypoalbuminaemia alakul ki. A klinikai képet sok esetben hyperlipidaemia is színezi.