A társbetegségek, az anyagcsere-eltérések, az immunrendszer öregedése és a beteg által szedett gyógyszerek mind befolyásolhatják a gyulladásos reumatológiai betegségek időskori megjelenését, klinikai lefolyását, immunpatogenezisét és kórjóslatát. Ezeket a tényezőket figyelembe kell venni a geriátriai népesség vizsgálata és kezelése során. E cikkben a szerzők bemutatják a típusosan előrehaladott életkorban előforduló reumatológiai betegségeket, valamint azokat a kórképeket, amelyek jobbára fiatalabb korban lépnek fel, de időskorban is kezdődhetnek. Az elmúlt évszázadban a hosszabb várható élettartam és a születési arány csökkenése miatt növekedett a 60 éves kornál idősebbek számaránya az átlagnépességben.1 Emiatt a demográfiai eltolódás miatt egyre fontosabb az orvos számára az időskori gyulladásos reumatológiai betegségek felismerése és kezelése. Az immunrendszer öregedéssel járó változásába beletartozik mind a celluláris, mind a humorális immunitás defektusa, amelyek hozzájárulhatnak a gyulladásos betegségek időskori atípusos vagy sajátos formában való jelentkezéséhez. Paradox módon, míg a protektív ellenanyagok termelésének képessége az életkorral csökken, addig az autoantitestek termelése fokozódik.2 A nemi hormonok és az immunrendszer kölcsönhatása is befolyásolhatja a betegségek megjelenési formáját: egyes betegségek, amelyek a fiatalabb korcsoportokban elsősorban nőkön fordulnak elő, az idősebb korcsoportokban egyenletesebb nemek közti megoszlást mutatnak.