Az élesztőgombák közé tartozó Candida genus a természetben szinte bárhol megtalálható, az emberben a normál flóra tagja lehet. Normál kö­rülmények között nem patogén, kóroki szerepe legtöbbször valamilyen immunszuppresszív állapotot feltételez. Egyesek a modern medicina beteg­ségének is nevezik, mivel a betegségre hajlamosító tényezők között a széles spektrumú antibakteriális kezelés, a tartós intravénás katéterek, a protézisek, a parenterális táplálás, a citotoxikus kezelés, valamint a szervtranszplantációt követő immunszuppresszív terápia szerepelnek. Számtalan faja közül orvosi szempontból legjelentősebb a C. albicans és a C. glabrata.

A gyulladásos reumatológiai betegségek súlyos, intenzív osztályos keze­lést igénylő szervi tünetekhez vezethetnek. A közelgő szervi elégtelenség korai felismerése rendkívül fontos a kimenetel és a hosszú távú prognózis szempontjából. Ebben a cikkben az intenzív ellátásban számításba veendő szervi megnyilvánulásokat mutatjuk be, szem előtt tartva mind a kórismé­zést, mind pedig a terápiát.

Magyarországon az akut vírushepatitiszek incidenciája nem túl nagy, de az esetenként súlyos kórlefolyás, a járványok lehetősége (A és E vírus), a B és C vírus parenterális terjedését elősegítő magatartásformák (intravénás droghasználat, tetoválás, promiszkuitás) terjedése miatt egészségügyi kockázatuk jelentős. 

A rizikóbetegséggel élő, immunológiailag sérült betegek fertőzései gya­koribbak és súlyosabb formában zajlanak. Az alapbetegség ellen alkalma­zott kezelés e nemkívánatos velejárójának kivédésére egyik fő eszközünk a vakcináció. Elkerülni a veszélyest, megelőzni a megelőzhetőt – az immu­nizációnak ez a lényege. 

Egy 51 éves férfi beteg törzsének bőrén eritémás alapon elhelyezkedő szerózus hólyagok jelentek meg 3 hónappal a vesetranszplantáció után. A bőrelváltozásokat (1. és 2. ábra) hőemelkedés is kísérte. A következő 10 napban hasonló léziók jelentkeztek a nyakon, a felkaron, hátul deréktájon és a comb belső felszínén. A veseátültetésre végstádiumú vesebetegségbe torkolló intersticiális nefritisz miatt került sor. A donor a beteg édesapja volt; a műtét után immunszuppresszív terápiát indítottak.
A fizikális vizsgálat során egyéb eltérésre nem derült fény, másodlagos infekció jelei nem mutatkoztak. A teljes vérkép, a májenzimszintek és a szérum kreatininszintje normálisak voltak. A hólyagcsákból vett minta Tzanck-vizsgálata óriássejtek és akantolitikus sejtek jelenlétét igazolta.

A hepatitis E-t ma már nem tartjuk utazási betegségnek; az elkülönítő diagnózisban akkor is gondolnunk kell a hepatitis E vírusfertőzés lehetőségére, ha a beteg előzőleg nem volt külföldön.