Az osteoporoticus csonttörés kockázatai: a gyenge csontminőség, osteopo­rosis és sarcopenia, komplex mozgászavar. Ezek az esendőség-szindróma fő komponensei. Az esendőség (frailty) önálló kockázata az elesés, amely a fragilitási törés leggyakoribb oka.

Az erőkifejtéshez és az erőbehatásoknak való ellenálló képességhez meg­felelő ellenállási (tehetetlenségi) nyomatékkal rendelkező csontozatra van szükség. Ezt a mechanikai feltételrendszert a mozgásérzékelés alapján kialakuló csontminőségnek kell biztosítania.

A legfejlettebb egészségüggyel rendelkező országokban az osteoporosis egyre inkább az érdeklődés középpontjába került az elmúlt években. E fokozott figyelem mind a szakmában, mind a társadalomban észlelhető. A világszerte megfigyelhető érdeklődésnek több oka van. A legfontosabb minden bizonnyal az, hogy a civilizált országokban az átlagos élettartam megnőtt, illetve egyre növekvőben van, így a lakosságnak mind nagyobb hányada él abban az életkori csoportban, melyben az osteoporosis leggya­koribb formája egészségi problémát okoz.

. A civilizált országokban az átlagos élettartam megnőtt, illetve egyre növekvőben van, így a lakosságnak mind nagyobb hányada él abban az életkori csoportban, melyben az osteoporosis leggyakoribb formája egészségi problémát okoz. Érthető tehát, hogy mind a szakmában, mind a társadalomban fokozott figyelem irányul az osteoporosisra.

Kétrészes közleményünk célja a biszfoszfonátok farmakológiájának ismer­tetésén keresztül a biszfoszfonátterápia indikációjának, az alkalmazott gyógyszereknek és terápiás protokolloknak a leírása, valamint az ilyen gyógyszert szedő betegek konzerváló fogászati, fogpótlástani és szájse­bészeti ellátási lehetőségeinek összefoglalása. Ismertetjük a kúra mellék­hatásait és a terápiás szövődmények ellátási módszereit is. Az első rész a fogászati vonatkozásokat taglalja.

Egy új vizsgálat szerint az orvosilag egyébként stabil állapotban lévő idős betegek csípőtörését még a kórházba való felvétel napján, vagy másnap meg kell operálni.

Az izmok vizsgálatára végzett komputer tomográfia (CT) segíthet az időskori csípőtáji törések optimális kezelésének megtervezésében. 

Németországi és nemzetközi vizsgálatok szerint jelentős különbségek lehetnek a kognitív károsodással élő és a mentálisan ép páciensek fájdalmainak kezelése között. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a kognitív károsodás korlátozhatja a beteget fájdalmainak kifejezésében. Szerepelhetnek az okok között az illetékes orvosi szakmák képviselőinek a fájdalomcsillapító gyógyszerek hatásával és adagolásával kapcsolatos hiányos ismeretei és fenntartásai is. Németországban ezen a területen további kutatásokra van szükség, mert a betegek alulkezelése tartósan fennálló probléma, és evidenciákon alapuló ajánlások megfogalmazásához nincs még elég adat.

Veseelégtelenségben a csontanyagcserét és a kardiovaszkuláris rendszert érintő kórfolyamatok elsődleges oka a foszfátretenció. A krónikus vesebetegséggel járó csontásványianyagcsere-zavar kezelése során a csontanyagcsere rendezése mellett kiemelt szempont a kardiovaszkuláris kockázat csökkentése. A kezelés fő pillérei: a foszfátretenció megakadályozása, a iatrogén hypercalcaemia elkerülése; a D-vitamin-hiány megszüntetése; a parathormon-termelés szuppressziója kalcimimetikummal; valamint autonóm mellékpajzsmirigy-működés esetén invazív beavatkozás. A cikk a vesebetegek halálozásához nagyban hozzájáruló patomechanizmus felvázolása után részletezi a jelenleg elérhető terápiás lehetőségeket.

Kulcsszavak: D-vitamin, foszfátkötők, hypercalcaemia, hyperphosphataemia, kalcimimetikumok, krónikus vesebetegség, parathormon, renális osteodystrophia, szekunder hyperparathyreosis, vaszkuláris kalcifikáció