A bradycardiás állapot megítélésének és kezelésének optimalizálása érdeké­ben a European Society of Cardiology (ESC) 2021-ben új irányelveket tett közzé a szívritmus-szabályozó terápiáról és a kardiális reszinkronizációs terápiáról. Új ajánlásokat adott a diagnosztikára, a reflex syncope ellátására, a syncope és a szárblokkok kezelési algoritmusaira vonatkozóan. Először jelenik meg az irányelvekben a vezeték nélküli pacemaker és az ingerületvezető rendszer ingerlése.

A prosztatarák kezelésében széles körben alkalmazott androgéndeprivációs terápia a kardiovaszkuláris betegségek fokozott kockázatával társul – olvasható egy most nyilvánosságra hozott tanulmányban. 

Németországban a koszorúér-betegség a leggyakoribb halálok, emiatt különösen fontos, hogy amennyiben egy betegnek coronaria-reperfúziós beavatkozásra van szüksége, akkor azt a lehető leghamarabb elvégezzék. Egyes EKG-elváltozások azonban megnehezíthetik a diagnózis gyors és pontos felállítását. A tanulmány bemutatja, miként ismerhető fel jobb vagy bal Tawara-szár blokk mellett az akut szívinfarktus.

A tudatzavarok kialakulásának számos ártalmatlan oka van, de lehetnek a háttérben az életet veszélyeztető okok is. Utóbbiak közé tartozhatnak a szívritmuszavarok, amelyek gyakran akut coronaria-szindrómát követően alakulnak ki. A cikk ismerteti a tudatzavarral járó kardiológiai rendelle­nességek legfontosabb differenciáldiagnosztikai kérdéseit, és gyakorlati útmutatóul is szolgál.

A nyaki gerinc kopásos betegségei sokféle problémát okozhatnak mechani­kai hatásaik és az idegek irritációja, becsípődése révén. A nyaki ideggyöki bántalom a nyaki gerincvelőből kilépő ideggyökök összenyomatása vagy sérülése miatt jön létre. Az ideggyökök irritációját többnyire csontos fel­rakódás vagy a csigolyák közötti porckorongok előboltosulása idézi elő.

A laboratóriumi diagnosztika – a fizikális vizsgálat, az EKG és a képalkotó eljárások mellett – a sürgősségi ellátás egyik alappillére. Laboratóriumi vizsgálatokat hívhatunk segítségül a diagnózis felállításához, a kezelés megkezdése előtti állapotfelméréshez, a kockázatbecsléshez, akár egyes betegségek lefolyásának követéséhez is. Az indokolatlan laboratóriumi tesztek viszont időveszteséget okoznak és pénzkidobást jelentenek. A ta­nulmány összefoglalja, hogy a sürgősségi ellátásban mikor melyik para­méter vizsgálata indokolt.

Ahogyan mind több ismeretre teszünk szert egyes antidiabetikumok iatrogén hypoglykaemiás kockázatára és kardiovaszkuláris biztonságosságára vonatkozóan, úgy az irányelvek egyre inkább a dipeptidil-peptidáz-4- (DPP-
4) inhibitorok egyre koraibb és egyre gyakoribb alkalmazása mellett foglalnak állást a 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) kezelésében.

Az új ESC-irányelvek értékes tanácsokkal szolgálnak a bradikardiában szenvedő és szinkópékról beszámoló betegek pacemakeres kezelésének indikálásához és a készülék kiválasztásához. A permanens és az intermittáló aritmia fogalmának bevezetésével az útmutató megkönnyíti a tünetek értékelését, a diagnosztikát és a pacemaker-beültetés indikálását. Ajánlásai a nehezebb esetekben (szárblokkok, első fokú atrioventrikuláris blokk, tünetmentes pulzuskimaradás) elősegítik az egyedi elbírálást. Kiterjedt a szerzők figyelme számos gyakorlati tudnivalóra is (antikoaguláció melletti implantáció, MRI-kompatibilis készülékek, telemonitorozás). 

Az isémiás szívbetegség változatos, esetenként veszélyes megjelenési formái aprólékos elemzéssel az EKG-ról leolvashatók. Bonyolultabb ritmuszavarok esetén a testfelszíni EKG értékelése során több lehetséges megoldás is születhet. Az ezek differenciálásához használt, általánosan elterjedt kapaszkodók, algoritmusok akár tévútra is vihetnek. Az alább bemutatott eset az EKG-diagnosztika nehézségei mellett az idős, multimorbid betegek kezelésének útvesztőire is rávilágít.