A közlemény a nemzetközi, multicentrikus, retrospektív, megfigyelésen alapuló, pre-post tervezésű, a kelet-közép-európai régió 5 országának – így Bulgária, Csehország, Litvánia és Románia mellett Magyarország – rész­vételével zajló BREEZE vizsgálat magyar eredményeit ismerteti, melyek valóélet-beli evidenciákat szolgáltatnak a benralizumabbal kezelt, súlyos eozinofil asztmás betegek körében hazánkban. A vizsgálat eredményei iga­zolták a szer hatékonyságát az eozinofildeplécióban, ezen keresztül pedig a klinikai mutatók javulásában, így az exacerbációk és a szisztémás szteroid igény csökkentésében.

Az akut/szubakut köhögés leggyakoribb oka a vírusfertőzés, amely álta­lában spontán elmúlik az egyébként egészséges embereknél. A krónikus köhögés (>8 hét) hátterében többnyire három alapvető ok áll: váladék­csorgás a garatban, asztma és asztmával társult szindrómák, valamint gastrooesophagealis refluxbetegség. Ha a tartós köhögési tünet oka meg­felelő diagnosztika után nem rendelhető egy adott betegséghez, akkor azt önálló betegségnek, krónikus idiopátiás köhögésnek nevezzük. Ha a célzott terápia javítja az alapbetegséget, de a köhögési tünet terápiás válasza az irányelvek szerinti kezelés ellenére is elmarad, akkor krónikus refrakter köhögésről beszélünk.

Az élesztőgombák közé tartozó Candida genus a természetben szinte bárhol megtalálható, az emberben a normál flóra tagja lehet. Normál kö­rülmények között nem patogén, kóroki szerepe legtöbbször valamilyen immunszuppresszív állapotot feltételez. Egyesek a modern medicina beteg­ségének is nevezik, mivel a betegségre hajlamosító tényezők között a széles spektrumú antibakteriális kezelés, a tartós intravénás katéterek, a protézisek, a parenterális táplálás, a citotoxikus kezelés, valamint a szervtranszplantációt követő immunszuppresszív terápia szerepelnek. Számtalan faja közül orvosi szempontból legjelentősebb a C. albicans és a C. glabrata.

Krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) kezelésében évtizedek óta használnak inhalációs eszközöket. Nemcsak a hatóanyagok fejlődtek ebben az időszakban, hanem az eszközök is. A kezelés hatékonysága ezek korrekt használatán is múlik. Több nemzetközi összehasonlító tanulmány is napvilágot látott vizsgálva a különböző eszközök előnyeit és a velük elkövethető hibák kockázatát. Jang és munkatársai dél-koreai COPD-s betegeknél tették meg ugyanezt. A cikk érdekessége, hogy Ázsiában a betegek lassabban fogadták el ezt a gyógyszerbeviteli formát és kevés tanulmány jelent meg ezzel kapcsolatban. Továbbá a cikk eredményei sem mindenben egyeznek a korábbi vizsgálatokkal.

A cystás fibrosis (CF) az egyik leggyakrabban előforduló ritka genetikai betegség Magyarországon. Az elmúlt évtizedekben a diagnosztikus és terá­piás lehetőségek lehetővé tették a betegek élettartamának és életminősé­gének javulását, azonban a betegség jelentős terhet ró a családokra, ezért a gondozás multidiszciplináris csapatmunkát követel meg, melynek egyen­értékű, oszlopos tagjai az alapellátásban dolgozó kollégák, dietetikusok, gyógytornászok, pszichológusok, CF specialisták és nővérek. Írásunkban a Magyarországon a 2021-es évben bevezetett génmodulátor terápia és a 2022-es évben bevezetendő újszülöttkori szűrés kapcsán ismertetünk néhány gondolatot, kiemelve a korai diagnózis fontosságát.

A Magyarországon Genuair néven ismert, légzés-aktivált multidózisos szárazpor inhalátor jelenleg vagy önmagában a hosszú hatású muszkarinreceptor agonista (LAMA) aklidinium vagy ennek formoterollal való kombinációjának adagolására szolgál, krónikus obstruktív tüdőbetegek (COPD) kezeléséhez. Farmakodinamikai okokból ezek napi kétszeri adagolása javasolt. Az eszköz kialakítása lehetővé teszi, hogy a felhasználó egyértelmű jelzést kapjon a hatóanyag betöltéséről, az effektív alkalmazásról, a készülék kiürüléséről és megfelelő védelmet nyújt a véletlenszerű dózis túllépés ellen. Magnussen és munkatársai a rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján tekintették át a beteg-elégedettséget. Eredményeik alapján a Genuair használata gyorsan elsajátítható és könnyű. Kevesebb technikai hiba jelentkezik, mint egyes egyéb belégzőknél és magas a betegek elégedettségi szintje.

Az asztma a légutak egyik leggyakoribb krónikus megbetegedése, amely­nek diagnózisa a különböző fenotípusok miatt komplikált. Emiatt szükséges a kórképek mögött megbújó mechanizmusok minél pontosabb feltárása, a gyulladás kialakulásában részt vevő sejtek – így az eozinofilok – funkcióinak még alaposabb megismerése.

Köztudott, hogy a gyógyszerszedők fele nem úgy és nem addig alkalmaz­za a javasolt kezelést, ahogy az szükséges. Emiatt a WHO azt állítja, hogy a krónikus gyógyszerszedők 50%-ának az adott betegségben a prognózisa ugyanolyan rossz, mint annak, aki nem is alkalmaz a betegségre semmi ke­zelést. A mellékhatások 42%-át el lehetne kerülni megfelelő adherenciával, sőt a kórházi felvételek 25%-a is a rossz terápiahűség miatt történik. A non-adherencia évente 125 000 USA-beli polgár halálát okozza. Sokan sokfé­le megoldással állnak elő: az automata gyógyszeradagolók és robotizált gyógyszerrendezők ilyen próbálkozások. A legjobbakat szedtem össze. Jelenleg mindegyik csak az USA-ban élő beteg számára elérhető, de ez a nagyon új megoldás hamarosan Európába és hozzánk is elérkezik.

A koronavírus-járvány elleni tömeges oltás nagy mennyiségű vakcina be­adását tette szükségessé rövid idő alatt. Cikkünkben az oltóanyag-beadás alternatív, fejlesztés alatt álló nem injekciós módozatait járjuk körül egy kicsit részletesebben.

Clinical Trials Arena, 2021. május

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2021 májusában az alábbi új vizsgálati szereket fogadta be értékelésre.