Az általános kockázatbecslésnél két-háromszor jobbnak bizonyult az egyszerű adatokat felhasználó AI modell.

A mesterséges intelligencia figyelmeztethet az onkológiai kezelések következtében fellépő vesekárosodásra vagy vérképzési zavarokra.

Mesterséges intelligenciát használó algoritmussal jelentősen felgyorsítható a vírusok elleni gyógyszerek kifejlesztése.

Gyorsan elvégezhető egyszerű nyálteszttel értékelhető az 5-fluorouracil (5-FU) kemoterápiás kezelés biztonságossága.

A nozokomiális pneumóniák (kórházi eredetű tüdőgyulladás, NP), külö­nösen a ventilációval összefüggő (VAP) és a multirezisztens (MDR) mikro­organizmusok okozta fertőzések az egészségügyi intézmények gyakori és súlyos problémái. Az új diagnosztikai és terápiás eszközök – például a célzott antibiotikumterápia és a légzőszervi fizioterápia optimalizálá­sa – jelentősen hozzájárulnak a gyógyulás elősegítéséhez és a mortalitás csökkentéséhez. A mesterséges intelligencia és a molekuláris diagnosztika integrálása, valamint az új antibiotikumok fejlesztése tovább javíthatja a nozokomiális tüdőgyulladások kezelésének hatékonyságát.

Jelenleg a teszt hatféle ráktípust képes már korai stádiumban kimutatni.

A gépi tanuláson alapuló módszerek alkalmasak lehetnek a hatásos terápia korai kiválasztásában.

A viselhető okoseszközök adataiból a mesterséges intelligencia következtet például az ADHD-ra vagy a szorongásra.

Mesterséges intelligencia azonosítja a retina jellemzői alapján a kockázatot.

A pitvarfibrilláció jelentősen növeli az ischaemiás stroke előfordulásának gyakoriságát, ezért szűrése és korai kezelése kiemelt jelentőségű. Bár egyre fejlettebb és mind szélesebb körben hozzáférhető eszközök állnak rendelke­zésünkre, valamint a mesterséges intelligencia is segíti a munkánkat, nincs bizonyítékunk arra, hogy jelenlegi formában a pitvarfibrilláció szűrésével populációszinten jelentősen csökkenteni tudjuk a stroke előfordulását.