Az utóbbi 20 évben a hipertónia diagnosztikája és terápiája is hatalmas fejlődést ért meg. Az elérhető áron kapható megbízható vérnyomásmérő műszerekkel egyre több beteg el­lenőrzi értékeit. Kezdetben a kezelés stratégiáját az ún. „lépcsős terápia” ké­pezte, a mind több új hatásmechanizmusú szer kifejlesztése nyomán az individualizált kombinációs kezelés vált terápiás iránymutatóvá. A mára már több mint 1500 tagot számláló Magyar Hypertonia Társaság (amely egyidős az Orvostovábbképző Szem­lével) megszervezte az ellátóhelyek és szakambulanciák országos hálózatát, létrehozta a Hypertonia Regisztert és rendszeresen kidolgozza a hipertónia­betegség ellátásának diagnosztikus és terápiás irányelveit.

A főleg időskorban előforduló szinuszcsomó-betegségben a szív képtelen ellátni pacemaker funkcióját. Legalább 50%-ban ún. tachikardia-bradikardia szindróma alakul ki. A betegség intrinszik okát (degeneratív fibrózis, ioncsatorna-diszfunkció, a szinoatriális csomó átépülése) extrinszik (farmakológiai, metabolikus, vegetatív) tényezők fokozhatják vagy utánozhatják. Sokszor a szervek (pl. az agy) csökkent perfúziója a tünetek közvetlen oka. A diagnózis felállítása sokszor nem könnyű, s végül úgy derül ki a betegség, hogy az EKG-n észleljük a tünetekkel kísért aritmiát. A kezelés az extrinszik tényezők kiiktatásából és pacemaker behelyezéséből áll.

Az előrehaladott szívelégtelenséghez társuló súlyos mitrális inszufficiencia sok esetben invazív kezelést igényelne, de a billentyű rekonstrukciója nem mindig megvalósítható, a billentyűpótlás kockázata nem mindig vállalható. Az eddigi sebészi terápiás lehetőségek az utóbbi években kiegészültek egy perkután el­járással. A cikk felvázolja ennek lényegét és lehetséges indikációs területét.

Az eddigi tapasztalatok alapján a 2009-ben indult indikátorrendszer elérte a célját és képes a háziorvosi szolgálatok tevékenységének mérésére, a minőségi munka ösztönzésére. Az OEP munkatársai részletesen bemutatják az indikátor alapú értékelési rendszer kialakulását és jelenlegi működését.

Európában és Észak-Amerikában 2011-ben 747 háziorvos körében online szisztematikus felmérést végeztek a familiáris hiperkoleszterinémiával (FH) kapcsolatban. A németországi adatok az orvosok széles körű ismeretei mellett az ellátás hiányosságaira is utalnak. Az FH genetikai hátterét, klinikai képét, diagnózisának és kezelésének irányelveit a felmérés tükrében bemutató közlemény a korai felismerésnek és a hozzátartozók szűrésének fontosságát emeli ki.

A betegbiztonság az egynapos sebészetben megőrizhető a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával, a szakmai irányelvek betartásával, a jó szervezéssel. Sajnos hazánkban még vannak hiányosságok ezen a téren. Az egynapos sebészeti intézet megvalósítása nagymértékben javítaná a biztonságos ellátást, ehhez azonban szükség lenne mind az érintett szakmák, mind az egészségügyi vezetés támogatására. A hazai tapasztalatok alátámasztják az egynapos sebészet bővítésének jogos igényét.

A krónikus gyógyszeres kezelések perioperatív menedzselése az orvost nehéz döntések elé állítja. Az American Society of Anesthesiologists besorolása szerint magas pontszámú betegeknek gyakran számos kísérő betegségük van, és azokra sokféle gyógyszert szednek. A gyógyszer-kölcsönhatások valószínűsége a szedett gyógyszerek számával párhuzamosan nő. A cikk összefoglalja a nem kardiológiai műtéten áteső betegek perioperatív gyógyszerelésére vonatkozó evidenciákat. Az elmúlt évtizedben több új útmutató látott napvilágot a kardiovaszkuláris gyógyszeres kezelésekkel (pl. a béta-blokkolók adásával) kapcsolatban. A nem kardiovaszkuláris gyógyszerek adásáról szóló állásfoglalások többsége csupán egyedi esetközléseken és szakértői véleményeken alapul.

Az időskorban kezdődő reumatikus betegségek egyértelműen különböznek a fiatalabb embereket érintő hasonló kórképektől. A kórisme felállítását sok esetben megnehezítik a gyakran jellegtelen általános tünetek és a társuló betegségek. Kezelés céljából alapjában véve minden rendelkezésre álló gyógyszer alkalmazható. A szervek működésének és az anyagcserének az életkorral összefüggô megváltozására, valamint a társuló betegségekre figyelemmel kell lenni a reumaellenes kezelés és a gyógyszeradagolás adaptálása során.

Az anafilaxia szisztémás túlérzékenységi reakció, amely a légutak elzáródása vagy keringési kollapszus miatt halálhoz is vezethet. Az anafilaxia allergénre adott válasz következménye. Általában immunglobulin E által közvetített reakció, s a hízósejtek és a bazofil granulociták aktivációjával, bőr-, légzési, kardiovaszkuláris, gasztrointesztinális és idegrendszeri tünetekkel jár. A leggyakoribb kiváltó okok: étel, rovarcsípés, gyógyszerek.

Az isémiás szívbetegség változatos, esetenként veszélyes megjelenési formái aprólékos elemzéssel az EKG-ról leolvashatók. Bonyolultabb ritmuszavarok esetén a testfelszíni EKG értékelése során több lehetséges megoldás is születhet. Az ezek differenciálásához használt, általánosan elterjedt kapaszkodók, algoritmusok akár tévútra is vihetnek. Az alább bemutatott eset az EKG-diagnosztika nehézségei mellett az idős, multimorbid betegek kezelésének útvesztőire is rávilágít.