Az Egyesült Államokban kisebb azon betegek halálozási aránya, akiknek kezelését a tengerentúl kiképzett orvosok végzik, annak ellenére, hogy nagyobb arányban gondoznak krónikus betegségben szenvedőket.

Amit tudunk: a változások elkerülhetetlenek. Az utolsó érdemi átalakítás 2006-ban volt, és a gyógyítás technológiája olyan gyorsan fejlődik, a szükségletek olyan mér­tékben változnak, hogy legalább tízévenként szükség van „hozzáigazításra”, azaz szerkezeti átalakításra, de ez csak akkor hatékony, ha forrásallokációs változás és az érdekeltségi rendszer megváltoztatása is követi. Ebben az írásban megkísérlem számba venni, hogy milyen változások várhatók az idén az egészségügyben, illetve hogy egyáltalán várhatók-e érdemi változások.

Ma Magyarországon egy (legfeljebb két) kézen megszámolhatók az olyan kezdeményezések, ahonnan felkészült fiatal roma orvosok, egészségügyi szakdolgozók kerülhetnek ki. Közülük is kevesen vagyunk olyanok, akik a hallgatókat abban is támogatjuk, hogy tanulmányaik során ne rekedjenek meg valahol félúton…

A cikkben a ritka betegségek mint önálló klinikai és kutatási entitás kifej­lődését, fontosabb ismérveit tekinti át a szerző, majd röviden taglalja az érdeklődés középpontjában álló, meghatározó területeket. Hangsúlyozásra kerülnek a ritka betegségek magyar­országi ellátásában bekövetkezett fej­lemények, a fogalom megjelenése óta eltelt idő jelentős fejlesztései.