Amerikában eredményesebbek a külföldi orvosok
Az Egyesült Államokban kisebb azon betegek halálozási aránya, akiknek kezelését a tengerentúl kiképzett orvosok végzik, annak ellenére, hogy nagyobb arányban gondoznak krónikus betegségben szenvedőket.
A The British Medical Journal (BMJ) című lapban megjelent cikkükben a szerzők úgy fogalmaznak, hogy „a nemzetközi diplomások kiválasztásának jelenlegi standardjai eléggé szigorúak ahhoz, hogy igen jó minőségű ellátást biztosítsanak”. A más országokban diplomázottak a praktizáló orvosok körülbelül egynegyedét teszik ki az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Kanadában és Ausztráliában. Bár a külföldön végzett orvosoknak mind az Egyesült Államokban, mind az Egyesült Királyságban vizsgált kell tenniük ahhoz, hogy praktizálhassanak, aggodalmak merülhetnek fel az általuk nyújtott ellátás minőségére vonatkozóan.
Ennek ellenére eddig még egyetlen szerző sem vizsgálta a nemzetközi, illetve az amerikai hazai egyetemeken végzett orvosok által kezelt betegek kimenetelei közötti különbségeket. A A jelen cikk szerzői slsőként arra keresték a választ, van-e egyáltalán eltérés a két orvoscsoport tevékenységének eredményessége között. Ehhez több mint 1,2 millió olyan Medicare-beteg adatait dolgozták fel, akik a kórházi felvétel idején 65 évesek vagy annál idősebbek voltak. Elsődleges kimenetelnek tekintették a betegek 30 napon belüli mortalitását, másodlagos végpontnak a 30 napon belüli ismételt kórházi felvételek arányát és az ellátási költségeket. A nem az Egyesült Államokban végzett orvosok által kezelt betegek alcsoportjában valamivel magasabb volt a krónikus betegségben szenvedők aránya.
Az eredményeket potenciálisan befolyásoló tényezők figyelembe vételét követően azt állapították meg, hogy a más országokban diplomát szerzettek által kezelt betegek mortalitási kockázata egy sor különböző kórkép vonatkozásában alacsonyabb (11,2 százalék vs. 11,6 százalék), mint az Egyesült Államokban diplomázott orvosok által ellátott betegeké.
A szerzők álláspontja szerint az amerikai egyetemen végzett orvosok által kezelt betegek csoportjában minden 250 betegre számítva 1 beteg életét lehetne megmenteni, ha az amerikai egyetemeken végzett orvosok által nyújtott ellátás azonos minőségű lenne a más országokban végzett orvosok által nyújtott ellátással.
Az ismételt kórházi felvételek aránya nem különbözött a két betegcsoportban, míg az ellátás költségei valamelyest magasabbak volt a nem amerikai egyetemeken végzett orvosok által kezelt betegek körében (1145 USD vs. 1098 USD).
A különbségek egyik lehetséges magyarázata a szerzők szerint, hogy a más országokból érkező orvosok jelenlegi kiválasztási rendszere révén átlagosan jobb felkészültségű orvosok kapnak engedélyt arra, hogy az Egyesült Államokban praktizáljanak.
Az obszervációs vizsgálat gyengére, hogy nem fogalmazhatók meg egyértelmű ok-okozati összefüggések. Mindazonáltal a tapasztalatok alapján „megerősíthetjük a politikai döntéshozókat és a közvéleményt is a tekintetben, hogy a nemzetközi orvosok működési engedélyeinek kiadása eléggé szigorú követelményekhez kötött ahhoz, hogy igen magas minőségű egészségügyi ellátást biztosítson”.