Forgalmazási engedélyt adott az FDA a világ első hordozható, betegágyhoz tolható MRI készülékének, melyet a Hyperfine Research Inc. fejlesztett ki POC MRI márkanéven.

Az angina egyfajta szív eredetű fájdalom. Az anginás fájdalom többnyire az idősebb betegek panasza, azonban akár fiatalabb korban is jelentkezhet; férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint nőknél.

A peritonzilláris tályog a fej-nyaki régió leggyakoribb fertőzése. Tipikus tünetei a torokfájás, a nyelési zavar, a szájzár és a gombócos beszéd. A ke­zelés legfontosabb elemei: drenázs, antibiotikum adása, valamint meg­felelő folyadékellátást és fájdalomcsillapítást biztosító szupportív terá­pia. A betegek többsége ambulánsan kezelhető. Elsőként az A csoportú Streptococcusok és a szájüregi anaerobok ellen hatásos antibiotikum vá­lasztandó. A kortikoszteroidok a tünetek enyhítésében és a gyógyulás gyor­sításában tehetnek jó szolgálatot. Az esetenként súlyos szövődmények (pl. légúti obstrukció, aspiráció, mélyre terjedő fertőzés) kivédéséhez fontos az azonnali felismerés és a kezelés haladéktalan megkezdése.

Az agyi struktúrákból kiinduló primer intrakraniális tumorok ritkák, ötéves túlélési arányuk 33,4%. Osztályozásuk hisztopatológiai és immunhisztokémiai kritériumok alapján történik. A daganat gyanúját képalkotó (pl. gadolíniumos MRI) és kórszövettani vizsgálattal lehet meg­erősíteni vagy kizárni. Nincs specifikus képalkotási jel a primer agyi daga­natok, az áttétek és a nem neopláziás elváltozások elkülönítésére. A kezelés magába foglalhat műtétet, sugárkezelést és kemoterápiát. 

A kisérbetegségben szenvedő idős, nem demens betegek bevonásával lefolytatott neuropszichológiai és MRI-vizsgálat szoros összefüggést igazolt a fehérállományi hiperintenz gócok, a kortikális vastagság és a kogníció között. A traktusspecifikus károsodás vagy egyéb kockázati tényezők (pl. érrendszeri rizikófaktorok) direkt vagy indirekt hatására létrejövő kortikális eltérések (régióspecifikus károsodás és a hálózat megszakadása) kognitív hanyatláshoz és végül demenciához vezethetnek.

Tünetmentes cerebrális infarktusról (SCI, silent cerebral infarct) definíció szerint akkor beszélünk, ha az MR-felvételeken olyan lézió ábrázolódik, mely mindenben kielégíti egy korábbi infarktus kritériumait, a betegnek ugyanakkor nincsenek stroke-ra utaló klinikai tünetei vagy panaszai. A jelenséget először Fisher írta le 1965-ben, amikor 114 beteg boncolása során 88 betegnél talált legalább egy lacunát az agyállományban, miközben a betegnél korábban nem mutatkozott neurológiai deficit, és kórelőzményében sem szerepelt stroke-ra utaló adat.

Stroke esetén nem ritka, hogy ischaemiás szívbetegség (IHD, ischemic heart disease) is fennáll egyidejűleg. Ilyen esetekben az átlagosnál nagyobb a kardiális halálozás esélye. A korábbi vizsgálatok azt jelzik, hogy az arteria carotis extracranialis szakaszának stenosisa mellett gyakoribb az IHD jelenléte. Az ázsiai populációban gyakori az intracranialis és extracranialis erek egyidejű atherosclerosisa, ami kedvezőtlen kimenetelt vetít előre. Nem sokat tudunk arról, hogy az egyidejű IHD milyen hatással van a beteg kilátásaira, ezért a bemutatott tanulmány szerzői olyan betegek esetében elemezték a stroke hosszú távú kimenetelét, akik IHD-ben is szenvedtek.

Az isémiás stroke a harmadik leggyakoribb halálok az USA-ban, egyben a kórházi felvételek gyakori oka. A stroke-ot követő szubakut periódus a trombolitikus kezelésének mellőzéséről szóló döntéstől a stroke időpontjától számított 2 hét elteltéig tart. Gyakran a családorvosok is részt vesznek az isémiás stroke szubakut ellátásában. A későbbi stroke szekunder prevenciójaként trombocitagátló kezelést kell kezdeni az isémiás stroke utáni 24 órában, hacsak nem áll fenn ellenjavallat. Többnyire sztatinkezelésre is szükség van. Kezelni kell a cukorbetegséget, és meg kell ismertetni a betegekkel azokat az életmódbeli változtatásokat, melyek alkalmasak a stroke-kockázat csökkentésére. A kórházi ellátást követő rehabilitációs kezelés javítja a kimenetelt.

Az elmúlt 15 év kutatásai megalapozták az ostorcsapás-sérülés okozta problémák ajánlásokon alapuló diagnosztikáját. A közlemény a krónikus nyaki fájdalom kivizsgálásának az American College of Radiology szerinti kritériumrendszerét mutatja be. 

A veleszületett szívhibával élő felnőttek száma nő. A radiológiai képalkotás alapvető fontosságú ebben a betegcsoportban mind az első kivizsgálás, mind a követés során. A veleszületett szívhiba miatt operált betegek tízéves túlélése ma 90% fölött van.