A génterápia folyamatosan fejlődő speciális kezelési eljárás. Módszere a be­tegségért felelős hiányzó gén pótlása, a genetikai információ átíródását gátló tényezők kiiktatása, a kórosan működő gén kiütése, és különféle gén­szerkesztési eljárások. A közlemény a neurodegeneratív és neuromuscularis betegségek génterápiás lehetőségeit ismerteti.

A molekuláris medicina egyik perspektivikus területét képviselő oligonukleotid-terápia rövid, szintetikus nukleinsavakat alkalmaz specifikus gé­nek, illetve fehérjék működésének befolyásolására. Az összefoglaló a ma már gyakorlati eredményeket is felmutató, de sikertörténetnek még nem tekint­hető tudományterület jelenlegi helyzetét és jövőbeli lehetőségeit mutatja be.

A komplementer és alternatív medicina (CAM) egyre nagyobb népszerűségre tesz szert, ezzel egy időben mind nagyobb teret nyer a vakcinaellenes attitűd is. Egyesült államokbeli szerzők azt vizsgálták, hogy a CAM igénybevétele miként befolyásolja az influenza elleni oltottság arányát. 

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya a közel­múltban társadalmi vitát kezdeményezett az orvoslás és az egészségügy alapvető kérdéseiről. Jelen tanulmány – a szerző előadásából kiindulva – az orvoslás céljait, e célok önkéntes és szabad követésének jelenlegi és jövőbeni lehetőségeit, fenntarthatóságát vizsgálja.

A várandós nők életminőségét jelentősen és súlyosságától függő mértékben rontja a terhességi hányinger és hányás, ezek enyhítésében nyújthat segítséget a Royal College of Obstetricians and Gynecologist (RCOG) most közzétett útmutatója.

A helyes táplálkozás hozzájárul az egészség megőrzéséhez, helyreállí­tásához, javítja az életminőséget. A kor előrehaladtával egyre nagyobb a malnutríció kockázata, melynek szűrése és az egyénre szabott táplálkozási terv elkészítése fontos eleme az idősek gondozásának.

A szanszkrit ayus (élet) és veda (ismeret, tudás) szavak összetétele „élettudománynak” fordítható, és holisztikus életviteli szemléletet sugall: diéta, jóga, meditáció, gyógynövényi anyagok fogyasztása az egészség alapja. De vannak-e klinikai bizonyítékok e szemlélet mögött?

A gyógynövények ugyanúgy lehetnek többé vagy kevésbé hatásosak, mint a konvencionális medicina gyógyszerei, de ugyanúgy lehetnek mellék­hatásaik is. A gyógynövények hepatotoxicitásával kapcsolatos esetköz­lések száma viszonylag kicsi, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ilyen mellékhatásaik bizonyosan ritkák, hiszen sokan az orvosuk tudta nélkül szedik e szereket. Az irodalmi adatok szerint a nálunk is elterjedt gyógynövények közül különösen a csombormenta, a gamandor, a maté, a vérehulló fecskefű és a fekete nadálytő készítményeinek használatakor jelenthet a hepatotoxicitás komoly veszélyt.

A homeopátia hatástalanságáról számos közlemény, köztük több metaanalízis is beszámolt. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a homeopátiának nem csupán az elméleti alapjai hibásak, hanem a gyakorlata sem működik. Felmerül a kérdés, hogy a tudományos és az orvosi szakma miért nem kö­veteli egyöntetűen e tény elismertetését a törvényekben is.

Az alapellátás hagyományos, „egy falu – egy orvos – egy praxis” elvű rend­szere nem fenntartható, de ez a modell már nem is korszerű. A változó le­hetőségekhez, szakmai környezethez és igényekhez igazított alapellátás jövőképe nem lehet homogén. Középtávon a csoportpraxis lehet a megha­tározó működési mód, de lesznek szakgondozási praxisok, és tovább élnek a jól működő szólópraxisok is. Az eredményes átalakítás nem „határnapos”, hanem evolutív folyamat, s nem kényszeríti, hanem ösztönzi a szereplőket. Az alapellátási pontok száma szükségszerűen csökkenni fog, ezért „ki kell találni”, hogy mi lesz az ellátórendszer minden településen biztosítandó „bá­zisszolgáltatása”. Az alapellátás átalakítása nem önálló projekt, egy új egész­ségügyi rendszerben kell meghatározni az alapellátás kiemelt szerepét.