Több segítség kell a várandósok rosszulléteiben

A terhességi hányinger és hányás gyakran „reggeli rosszullét”- ként ismeretes, noha nemcsak reggel, hanem bármely napszakban, például éjszaka is jelentkezhet. A tünetek a terhesség 14. hete körül általában megszűnnek, de esetenként ezen túl is fennállhatnak. A terhességi hányinger és hányás a várandósok akár 80 százalékát is érintheti, egyben ez a terhesség alatti kórházi felvételek egyik leggyakoribb oka. A hányinger és hányás súlyos, de szerencsére ritka, a terhességek 1−3 százalékát kísérő formája a hyperemesis gravidarum, amely elsősorban súlyos következményei (pl. dehidráció, testsúlycsökkenés) miatt érdemel kitüntetett figyelmet.

A most nyilvánosságra hozott Green-top Guideline az első országos irányelv a terhességi hányinger és hányás, illetve a hyperemesis gravidarum diagnosztikájára, a tünetek súlyosságának nyomonkövetésére, a kezelésre, a beteg utánkövetésére, illetve a kórállapot következményeire, különösen a mentális állapotra.

A kezelési lehetőségek közé tartozik antiemetikumok adása, melyek terhesség alatti biztonságosságát és hatásosságát egy Cochrane-elemzésben értékelték. Az útmutató ezen túlmenően kitér a komplementer medicina eszközeire, ezen belül a gyömbér, az akupresszúra és a hipnoterápia hatásosságát elemezték.

A terhesgondozás során tisztában kell lennie azzal, hogy hyperemesis gravidarum kapcsán 3−6-szor akkora az életminőség-romlás valószínűsége, mint a terhességi hányinger és hányás enyhébb formáiban. Ezen túlmenően számos vizsgálati adat bizonyítja, hogy a terhességi hányinger és hányás, illetve a hyperemesis gravidarum a depresszió és a pszichológiai állapotromlás fokozott kockázatával társul.

Alapvetően fontos, hogy az érintettek megfelelő információkhoz és támogatáshoz juthassanak, és tisztában legyenek a rendelkezésre álló hagyományos és alternatív terápiás lehetőségekkel állapotuk javítására. A várandóst arra kell bátorítani, hogy igyekezzen minél többet pihenni, mivel a kímélő életmód igazoltan enyhíti a tüneteket.”

„Ez az elsőként kiadott útmutató ebben a fontos témában, mely jelentősen befolyásolja a nők életét éppen egy rendkívül kiemelkedő periódusban – egészíti ki a fentieket Alan Cameron professzor, a Royal College of Obstetricians and Gynecologist (RCOG) elnökhelyettese. − A hányás súlyos formáiban a várandós kezelését multidiszciplináris teamnek kell végeznie, melyben szülésznők, nővérek, dietetikusok és pszichológusok/pszichiáterek egyaránt részt vesznek. Ily módon a lehető legjobb ellátás biztosítható a terhesgondozás során.”

A 33 éves Caitlin Den három terhessége során hyperemesis gravidarum lépett fel, most a Pregnancy Sickness Support jótékonysági szervezet elnöke: „Amikor első terhességem kiderült, nagyon izgatott voltam. Terhességem első hat hetében folyamatos rosszullét gyötört. A tünetek kora reggel jelentkeztek, és úgy emlékszem, nagyon örültem neki, mert azt hittem, ez jó jel, megerősítés arra, hogy a baba egészséges és megfelelően fejlődik. A rosszullétek azonban ismétlődtek, majd állandósultak aznap és másnap is. Nem tudtam bemenni a munkahelyemre, és folyamatos rosszullét kínozott 48 órán keresztül. Szinte mozdulni sem voltam képes, és egy korty víz sem ment le a torkomon. Úgy éreztem magam, mint akit megmérgeztek. A hányinger és hányás mélypontján (akár 30 ilyen alkalom is lehetett egy nap) kínzó fejfájás jelentkezett, rendkívül érzékennyé váltam a szagokra, és folyamatosan folyt a nyálam. Az egész napot ágyban fekve vészeltem át. Hamarosan jelentkeztek nálam a folyadékhiány jelei, ezért a 8. terhességi héten kórházba kerültem. Terhességem teljes időszakát a négy fal között töltöttem, és végtelenül magányosnak éreztem magamat.”