Egy 54 éves nő azért fordult orvos­hoz, mert néhány héttel korábban fájdalmas bőrelváltozások jelentek meg felső és alsó végtagjain. A bőrkiütés két antibiotikumkúra ellenére sem szűnt meg. A beteg lázról és súlyos generalizált fájda­lomról is beszámolt. A kórelőzményben nem szerepelt semmi említésre méltó.

Egy 50 éves férfi azzal a panasszal for­dult orvoshoz, hogy fizikai aktivitás – többek között testedzés, kerti munka – kapcsán kiütések jelentek meg a há­tán, a mellkasán és a felső végtagjain. Az először 5 hónappal korábban jelentkező kiütések esetenként viszkettek, és vaka­rás hatására csalánkiütések jelentek meg.

Egy egyébként egészséges 24 éves egyetemi hallgató azzal a panasszal fordult orvoshoz, hogy mintegy 3 hónap­pal korábban többszörös, fájdalmat nem okozó papulák jelentek meg mindkét keze feszítő felszínén. A kórelőzményben nem szerepelt trauma, allergénexpozíció vagy a kezek ismétlődő dörzsölődése. A be­teg addig még soha nem észlelt hasonló bőrkiütést.

A primer otalgia leggyakoribb oka a középfül vagy a külső fül gyulladá­sa. A fül-orr-gégészeti szakvizsgálat primer otalgia eseteiben általában jelez valamilyen eltérést. A szekunder otalgia etiológiájának tisztázása nem mindig könnyű, mivel a fül beidegzése összetett; a leggyakoribb ok a temporomandibuláris ízületi szindróma és a fogászati fertőzés. Primer otalgia inkább gyermekeknél, szekunder otalgia nagyobb eséllyel felnőt­teknél fordul elő. Ha a diagnózis nem egyértelmű, észszerű opció lehet a tüneti kezelés megkísérlése, képalkotó vizsgálatok elrendelése vagy kon­zílium összehívása. Egyes súlyos kórállapotokban (pl. temporális arteritisz, rosszindulatú daganatok) a fülfájás lehet az egyetlen tünet.

A periódusos rendszer 118 eleméből 92 fém. A szervezet számára toxikus fémionok is akadálytalanul juthatnak be a szövetekbe az esszenciális fé­mek kapuin keresztül. Az emberi szervezet felépítéséhez és működéséhez nélkülözhetetlen 16 fém fontos szerepet játszik a homeosztázis fenntartá­sában, a fehérjék felépítésében és működésében, az oxidoredukciós folya­matokban. Ha nem elégséges vagy túl nagy mennyiségben vannak jelen, betegségek, mérgezési tünetek alakulhatnak ki. A nem esszenciális fémek dózisuk, expozíciós idejük és sok más faktor függvényében betegségeket, mérgezést, halált okozhatnak. A közleményben ismertetjük a fémek sze­repét a krónikus nem fertőző betegségek és az idegrendszeri degeneratív folyamatok kialakulásában.

Az atópiás dermatitisz az egyik leggyakoribb krónikus, gyulladásos bőrbe­tegség. A közlemény célja a betegség patomechanizmusával, diagnoszti­kájával, terápiájával kapcsolatos ismeretek, újdonságok összefoglalása.

Az allergológiai in vivodiagnosztika legmegbízhatóbb módszere az epikután próba. A tesztelés során a feltételezetten szenzibilizált beteg provokációja történik, a jelentkező bőrreakciók a már előzőleg kialakult (elsősorban késői típusú) allergia bizonyítékát adhatják. A teszt diagnosz­tikus felhasználhatóságát a megfelelő indikáció, a standard metodika és az eredmény pontos szakmai értékelése biztosítja.

A vizsgálatban a kortikoszteroidoktól mentes lokális terápia új koncepcióját tesztelték, melynek alapja gyógynövényeket tartalmazó bőrápoló készít­mények használata. A betegek által jól tolerált kezelés nyomán az esetek túlnyomó részében közepes mértékű vagy kifejezett javulás következett be a bőrelváltozások regressziójával, kontaktszenzitizáció nélkül.

J Biol Regul Homeostat Agent, 2016. április–június

A 44 éves tengerészgyalogos a hátán két napja megjelent száraz, vörös kiütés miatt kért orvosi segítséget. Az elváltozás viszketett és érintése fájdalmas volt, nem váladékozott. Láz nem kísérte, és a bőrfelü­let nem volt új környezeti hatásnak kitéve. A beteg nem vitt a hátán nehéz vagy a bőrt konstriktív hatásnak kitevő terhet, nem használt új tisztálkodó- vagy mosószert. Anamnéziséből évekkel korábban lezajlott szívinfarktusa emelhető ki. Mostani jelent­kezése előtt 6 héttel koszorúérsztentet ka­pott, a beavatkozás 5 órán át tartott.

A szabályozó T-sejtek (T_reg) fontos szereplők a gyulladásos folyamatok gátlásában és az immuntolerancia fenntartásában. Növekvő érdeklődés övezi a pro- és prebiotikumok autoimmun betegségekben történő fel­használásának kutatását. A cikk részletesen bemutatja a T_reg sejtek pro- és prebiotikumok általi aktiválásának mechanizmusait.

Autoimmunity Reviews, 2016. április