Egy “lab-on-a-chip” típusú megoldás a mikroglia mechanobiológiai tulajdonságainak megváltozása alapján követi nyomon a progressziót.

Új fejlesztésű polimerek és nanotechnológia tette lehetővé olyan mikroszkopikus kúpok kifejlesztését, amelyek csapdázni képesek a vérben keringő tumorsejteket.

Az eszköz a dermális intersticiális folyadékból vérvétel nélkül, akár naponta többször is képes mérni egyes biomarkerek - például a kortizol - mennyiségét.

A molekuláris diagnosztika eszköztára változatos és sok esetben egy kér­désre több technológiai megközelítéssel is lehet válaszolni. Az első kérdés mindig a klinikai esetek szükséglete, azaz mire szeretnének az adott szi­tuációval kapcsolatban a klinikusok választ kapni, milyen érzékenységgel és milyen variációkra, mennyi időn belül. A diagnosztikai szakemberek ezeknek az igényeknek megfelelően választják ki, állítják be és alkalmaz­zák a módszereket. A legfontosabb, hogy az eredmény megbízható, tehát minőségbiztosított legyen, a klinikai döntési szituációban ott legyen, ér­telmezéssel, interpretációval egészüljön ki és elegendő legyen a döntés meghozatalához, ezen túl legyen lehetőség az eredményekkel az eset ös­szefüggésében konzultálni.

A dolgozat röviden összefoglalja a laboratóriumi medicina fejlődésének legfontosabb várható tendenciáit: a „point-of care” és a „lab-on-a-chip” típusú vizsgálatokat, a személyre szabott orvoslás laboratóriumi trendjeit, a laboratóriumok szerepét a betegellátás kimenetének alakulásában, az automatizáció, a robotizáció és a telemedicina lehetséges alkalmazásait.

A súlyos asztma jelentősen rontja az életminőséget, mortalitást, morbi­ditást. Rettegett szövődményei az akut állapotromlások, exacerbációk. Ezek súlyos allergiás asztmában megelőzhetők vagy ritkíthatók, a beteg életminősége javítható a szakmai irányelvek szerint adott omalizumabbal. A legújabb nemzetközi ajánlás előtérbe helyezi az anti-IgE-kezelést: min­den, nagy dózisú ICS + LABA mellett nem kontrollált, allergiás, mérsékelten súlyos és súlyos asztmás beteg esetében javasolja e terápia bevezetését. Hazánkban súlyos allergiás asztmában rendelhető kiemelt támogatással, ha a háttérben perenniális allergén áll és az asztma a megfelelő fenntartó kezelés ellenére évi legalább négy exacerbációt okoz.

A közlemény arra hívja fel a figyelmet – a teljesség igénye nélkül –, milyen irány­ban kell/kellene fejlődnie a mikrobiológiának hazánkban is ahhoz, hogy megvaló­síthassuk a klinikai mikrobiológus legfontosabb célját: releváns mikrobiológiai lelet szülessen a lehető legrövidebb idő alatt.