A szívrehabilitáció kezdetén rutinszerűen gyűjtött adatok alapján már korán azonosíthatók azok a betegek, akik várhatóan nem fognak reagálni a standard tréningre.

A fejlesztés lehetőséget teremthet arra, hogy amputált betegek visszanyerjék a tapintás élményét a protézisükön keresztül.

A vérteszt gyakorlati eszközzé válhat az időskori funkcióromlás kockázatának korai felismerésében.

A dohányzás erőteljesen növeli a hirtelen szívhalál kockázatát, de a leszokást követő idő előrehaladtával a rizikó csökken.

A növényi eredetű lignin nemcsak biokompatibilis csontpótlónak bizonyult, hanem serkentette a preoszteoblasztok növekedését is.

Élő szervezetek vizsgálata kellett a progranulin és a JAK2/STAT3 jelátviteli útvonal együttes működésének feltáráshoz.

A fertőzést okozó baktériumokat tartalmazó sejteket célozza az új adjuvánsokat alkalmazó kezelés.

A CHARM nevű eszköz a verejtékben lévő biokémiai jeleket elemzi, és folyamatos, személyre szabott információt nyújt a szervezet aktuális anyagcsre-állapotáról.

A kötszer a szervezet saját fehérjéit használja fel, csökkentheti a drága gyógyszerek és a hűtőtárolás iránti igényt.

Az őrszemnyirokcsomó-biopsziát 1997-ben kezdtük el al­kalmazni emlőrákok staging vizsgálataként a kecskeméti megyei kórházban. Axilláris blokkdisszekció a validáció alatt mindig kiegészítette az őrszemnyirokcsomók eltávolítását, majd csak áttétes őrszemnyirokcsomók esetén, a későb­biekben csak makrometasztázisos esetekben, végül több mint két makroáttétes őrszemnyirokcsomó esetén történt, illetve neoadjuváns kezelést követően reziduális nodális betegség jelenlétében. A technika is változott: vitális kék festékjelölés után (kombinált) radioizotópos, fluoreszcens, illetve radarlokalizációs jelölés is helyet kapott az eljárások között. Az őrszemnyirokcsomók szövettani vizsgálata ezzel párhuzamosan módosult: 1. a nagyon részletes, minimális érintettséget is magas arányban azonosító feldolgozástól a makrometasztázisok azonosítását, illetve kizárását célzó korlátozottabb feldolgozás felé; 2. az immunhisztokémia álta­lános felhasználásától a szelektív esetekben való felhaszná­lásáig; és 3. az intraoperatív lenyomatcitológia makroáttétek minél szélesebb körű kimutatására történő adaptációjától annak egyre limitáltabb felhasználásáig. A közleményben a változások leírása mellett ezek hátterét, racionalitását is vázoljuk. A bevezetés óta folyamatosan változó sebészi eljárások és szövettani vizsgálatok a jövőben is módosulhat­nak további gyakorlati megfontolások alapján.

Magy Onkol 70:227-237, 2026