Igazságügyi orvosszakértőkre tartozó esetekben, például egy (ön)gyilkosság kivizsgálásában lehet fontos szerepe az új, mesterséges intelligencián alapuló eljárásnak.

Egy most megjelent vizsgálat szerint az anya szervezetében a szülés után 2–5 évvel eltérő metabolitszintek mérhetők, ha a gyermek autizmus spektrumzavarban szenved.

A túlzott alkoholfogyasztás az egyik fő oka a cirrózisnak, a hepatocelluláris karcinómának és az akut májelégtelenségnek. Az alkoholos májbeteg­ség patogenezisében az alkohol (és az acetaldehid) direkt toxicitása, az oxidatív stressz, a gyulladás, a bélflóra diszbiózisa mellett a genetikai té­nyezők szerepe is egyre nyilvánvalóbb. A diagnózis általában nem igé­nyel májbiopsziát. A terápia része az absztinencia elérése és fenntartása, a malnutríció megszüntetése. A májbetegség gyógyszeres kezelésére ma is kevés az eszközünk. Dekompenzált cirrózisban májtranszplantációra 6 hónapos absztinencia után kerülhet sor. Nem megoldott a szteroidra nem reagáló súlyos alkoholos hepatitiszes betegek korai májtranszplantációja.

A géntoxikológia azokat a DNS szintjén bekövetkező változásokat foglalja magába, amelyek a nukleinsavak szerkezetének megváltozásához, mutá­ciókhoz vezetnek. Amennyiben a mutációk sorozata olyan változásokat okoz, hogy azok a sejt túlélését ugyan nem befolyásolják, de károsíthatják a fiziológiás kontrollmechanizmusokat, és a mutáns sejt függetlenedik a környezetétől, karcinogenezisről beszélünk. A géntoxikológia és a kar­cinogenezis folyamata nem azonos, de szorosan összefügg egymással.

Számos vizsgálatban találtak összefüggést a rákkockázat és a diabetes mellitus progressziója, illetve az obezitás között. Egyes antidiabetikus kezelések növelhetik, mások csökkenthetik a rákkockázatot. A hosszú hatástartamú glargin inzulinanalóg fokozott mitogén hatást fejthet ki in vitro.