Állatmodellekben sikeresnek bizonyult a LETM1 nevű fehérje gátlásán alapuló eljárás, ami új terápiás megközelítések alapja lehet.

Az autofág rendszer meghibásodása miatt kerülhetnek toxikus fehérjeaggregátumok az extracelluláris térbe, más neuronokat fertőzését eredményezve.

A hatóanyag alkalmazásával javult a fehérjetermelés üteme, stabilizálódott az axonális szerkezet, és fokozódott a neuronok működése ALS állatmodellekben.

A Yale kutatói szerint két membránfehérje, az mGluR4 és az NPDC1 játszhat szerepet abban, hogy a hibás térszerkezetű fehérje el tud terjedni az agyban.

Az idegsejtek védekező mechanizmusát állítja helyre egy NU-9 kódnevű új hatóanyag még a tünetek megjelenése előtt.

Az agy fejlődésében, így a gyermekkori pszichiátriai kórképek kialakulásában is jelentős szerepet játszhat a CRHR1.

Elsősorban a szkizofrénia és az epilepszia tanulmányozásában és gyógyításában hozhat áttörést az új eljárás.

A bélben élő mikroorganizmusok közvetlenül befolyásolhatják azokat az agyi kapcsolódásokat, amelyek a bipoláris zavar során érintettek.

A motoros emlékek megszilárdulása a nem gyors szemmozgásos (NREM) alvásszakaszban történik meg – pontosan ez a folyamat szenved zavart egyes neurodegeneratív kórképekben.

Felfedezték, hogy az asztrociták is részt vesznek a nikotinfüggőség kialakításában, így a most feltárt biokémiai útvonal új kezelések kifejlesztéséhez vezethet.