Az óriássejtes arteritis – régi nevén Horton-féle betegség vagy temporalis arteritis – az 50 év feletti populáció leggyakoribb vasculitise. Granulomatózus gyulladás, mely a nagy és közepesen nagy artériákat érinti, azok akut vagy krónikus károsodásához vezet. Az idősebb életkorral való jól ismert társulás mellett más tényezők, így a major hisztokompatibilitási komplex geneti­kai variánsai, különösen a HLA DRB1 0404 is hozzájárulnak az óriássejtes arteritis (GCA) kialakulásához.

A csípő elülső részének fájdalmát ízületi elváltozás, pl. oszteoartritisz vagy a labrum szakadása okozhatja. A hátsó csípőfájdalom piriformis-szindrómához, a szakroiliakális ízület diszfunkciójához, lumbális radikulopátiához, iszkiofemorális elváltozáshoz, vaszkuláris klaudikációhoz kapcsolódhat. Oldalsó csípőfájdalom trochanter major fájdalom szindrómában fordul elő. Ha akut törésre, diszlokációra, fáradásos törésre gyanakszunk, radiológiai vizsgálat végzendő. MR képalkotással mutatható ki pl. az okkult traumás törés vagy a combcsont fejének oszteonekrózisa.

A legfontosabb reumatológiai sürgősségi állapotok a szeptikus arthritis, a köszvény, az atlanto-axiális szubluxáció, a szisztémás sclerosisban előforduló vesekrízis és ujjfekély, az óriássejtes arteritisben fellépő amaurosis fugax, a katasztrofális antifoszfolipid antitest szindróma és a pulmorenális szindróma.

A pajzsmirigy szubklinikus működészavaraira a normális szabadhormon-koncentráció és a csökkent (szubklinikus hyperthyreosis) vagy emelkedett (szubklinikus hypothyreosis) TSH-szint jellemző. Fiziológiás hatások, akut betegségek vagy genetikai változások is módosíthatják a TSH szérumszintjét. Csak a szubklinikus hyperthyreosis növeli egyértelműen a klinikai kockázatot (a pitvarfibrilláció gyakorisága nő). Szubklinikus hypothyreosis esetén fokozott a manifeszt hypothyreosis kialakulásának kockázata. A TSH-szint terápiás célértéke, ha a korábbi (premorbid) TSH-szintet nem ismerjük, 1-2 mE/l.

Magyarországon a daganatos halálozás a második leggyakoribb halálokként az összhalálozás 24%-át teszi ki, azaz a daganatos betegségek 34 000 ember halálát okozzák évente.