A vizsgálattal a betegség jövőbeli lefutásának súlyossága is megjósolható.

A neuritis optica új diagnosztikai kritériumai

A prodroma egy olyan panasz- vagy tünetcsoport, amely megelőzi a klasszikus betegségkezdetet vagy a biztos diagnózist. Mostanáig azt gondolták, hogy a sclerosis multiplex esetében ilyen nem létezik, bár több neurológiai és immunmediált kórkép esetén már jól ismert, hogy van egy betegséget megelőző fázis. A prodroma egyelőre fejlődésben lévő terület sclerosis multiplexben. Ennek a szakasznak a pontosabb megértése elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani az etiológia és a rizikófaktorok szempontjából releváns időszakot. A jövőben segíthet korábban felismerni azokat az egyéneket, akiknél nagy a sclerosis multiplex kockázata és lehetőséget biztosíthat a korai kezelésre. A következőkben a szerzők összegzik a főbb eredményeket, a feltételezett biomarkereket és a lehetséges kockázati tényezőket.

Jelentős változások történtek a műtéti eljárásokban, a diagnosztikai és terápiás berendezések fejlesztésében. A phacoemulsificatio általánossá vált hazánkban. Megjelentek a prémium kategóriás műlencsék. Kifejlesz­tették a femtolézeres szürkehályog-sebészeti technológiát, a glaucoma femtolézeres kezelésének fejlesztésében és tesztelésében Magyarország világelső. A szemnek szinte nincs már olyan része, amelyet ne lehetne lézerrel kezelni. Az optikai koherencia tomográfia (OCT) általánossá vált a retinabetegségek diagnosztikájában. Áttörés történt az időskori nedves típusú macula-degeneráció kezelésében. Immár a mesterséges intelligencia is segítheti a szemorvosok munkáját.

A diabeteses retinopathia diagnosztikai és terápiás lehetőségei az el­múlt 15 évben hatalmas mértékben fejlődtek. A nagy pontosságú kép­alkotó eljárások, valamint az új gyógyszeres kezelések, így a vascularis endothelialis növekedési faktor intravitrealisan adható gátlószerei vagy a szintén intravitrealisan alkalmazott kortikoszteroidok hosszú évek be­vett gyakorlatát változtatták meg. Jelen cikk az aktuális diagnosztikai és terápiás elvekbe ad betekintést.

Bár az intracoronariás képalkotás módszereinek (intravascularis ultrahang, optikai koherencia tomográfia) alkalmazási területeiről még nem alakult ki széles körű egyetértés, előnyeik az akut coronaria-szindróma terápiájának megválasztásában, kockázatának megítélésében és a coronaria-interven­ciók eredményének javításában jól dokumentálhatók.

KEDVES OLVASÓK!

Egy remek színvonalú lapszámot tarthat­nak a kezükben, mely a keringési betegsé­gekre fókuszál. Valóban gondolatébresztőek a sorok, hiszen egyrészt örökzöld témákat közelítenek meg korszerű szem­lélettel, mint a béta-blokkolók kérdései, összekapcsolódva a hypertoniával, corona­ria-betegséggel, ritmuszavarral. Másrészt olyan, koncepciójában is újdonságokat sugalló kérdésről is olvashatnak, mint az intracoronariás képalkotás, melyektől va­lóban megindul a képzelet.

A retina vastagabb belső szemcsés rétegének vékonyodása nemcsak a retina gyulladásos folyamatát jelezheti, hanem az SM gyulladással jellemzett fázisát is.

A retina vastagabb belső szemcsés rétegének vékonyodása nemcsak a retina gyulladásos folyamatát jelezheti, hanem az SM gyulladással jellemzett fázisát is.

A zöldhályog (glaucoma) Magyarországon a vezető vaksági okok egyi­ke. A betegség gyanúja fel kell hogy merüljön a kockázati tényezők felderítésekor, a diagnózis minél korábbi felállításához pedig szük­ség van az idegrostréteg és látóidegfő vizsgálatára, a látásfunkciók küszöbperimetriával történő elemzésére, illetve a csarnokzug állapotának értékelésére gonioszkópiás vizsgálattal. A glaucomás betegek állapotát rendszeres időközönként kontrollálni szükséges, az állapot súlyosságától, a kezelés sikerességétől és az ahhoz való adherenciától függően.