Munkánk célja a robotasszisztált parciális nefrektómia (robot- assisted partial nephrectomy, a továbbiakban RAPN) műtéttel szerzett kezdeti tapasztalataink összefoglalása. Adatainkat retrospektív módszerrel nyertük a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában elvégzett első RAPN műtétek adatainak elemzésével. 2022 októbere és 2024 áprilisa közt 53 robotasszisztált parciális nefrektómiát végeztünk. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részéről folyósított finanszírozás sajátos helyzetünkből adódó hiánya miatt az első nyolc hónapban csak 16, majd a második kilenc
hónapban 37 beteget műtöttünk meg. A PADUA-score alapján a műtétek 55%-a az egyszerű, 36%-a a közepes, míg 9%-a a kifejezetten bonyolult kategóriába tartozott. Az átlagos
konzolidő 134 perc volt, ami a gyakorlat növekedésével csökkenő tendenciát mutatott. Az átlagos meleg iszkémiás idő 12 perc volt. Nyílt műtéti konverzióra nem került sor, de egy alkalommal radikális nefrektómia történt a peritóneum tumoros infiltrációja miatt. Betegeinket a posztoperatív harmadik
napon bocsátottuk el klinikánkról. A RAPN bevezetése klinikánkon az első vidéki központként sikeres volt. Az átállás a laparoszkópos parciális nefrektómiáról annak
ellenére hamar jó eredményeket hozott, hogy az első nyolc hónapban OEP-finanszírozás hiányában kevés műtétet tudtunk csak végezni. Eredményeinken világosan látszik, hogy
az irodalomban leírt, évente 20-30 robotasszisztált műtét elvégzése operatőrönként minimálisan szükséges.

Magy Onkol 68:243-247, 2024

A legfejlettebb egészségüggyel rendelkező országokban az osteoporosis egyre inkább az érdeklődés középpontjába került az elmúlt években. E fokozott figyelem mind a szakmában, mind a társadalomban észlelhető. A világszerte megfigyelhető érdeklődésnek több oka van. A legfontosabb minden bizonnyal az, hogy a civilizált országokban az átlagos élettartam megnőtt, illetve egyre növekvőben van, így a lakosságnak mind nagyobb hányada él abban az életkori csoportban, melyben az osteoporosis leggya­koribb formája egészségi problémát okoz.

. A civilizált országokban az átlagos élettartam megnőtt, illetve egyre növekvőben van, így a lakosságnak mind nagyobb hányada él abban az életkori csoportban, melyben az osteoporosis leggyakoribb formája egészségi problémát okoz. Érthető tehát, hogy mind a szakmában, mind a társadalomban fokozott figyelem irányul az osteoporosisra.

A biohasonlók olyan biológiai gyógyszerek, amelyek az originális készítmé­nyek szabadalmi védettségének lejártát követően kerülnek forgalomba. Az Európai Gyógyszerügynökség szigorú szabályozása alapján a forgalomba kerülő biohasonlók a minőség, a hatásosság és a biztonságosság tekinte­tében a referenciakészítménytől klinikailag jelentősen nem térhetnek el. 

Az életvégi döntéseket egyre inkább befolyásolják a betegjogok, elsősor­ban az önrendelkezési jog. Az emberek szeretnének egyénileg dönteni a saját sorsukról az életük végén. 

A tanulmány a nem fertőző megbetegedések (NCD) egyik fontos területe, a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) társadalmi terheiről ad át­tekintést nemzetközi példákon és egy konkrét hazai elemzésen keresztül. A helyzetkép arra figyelmeztet, hogy az egészségpolitikai döntéshozók nem érzékelik kellő súllyal a probléma nagyságát.

Hatalmas feszültség alakult ki a hazai intézményekben a molekulárisan célzott onkológiai gyógyszerek alkalmazásához kötött molekuláris diagnosztika finanszí­rozási problémái miatt. A hatékony gyógyszer alkalmazása bizonytalan szakmai alapokon, késve történik meg, vagy akár el is marad. 

A cikkben a ritka betegségek mint önálló klinikai és kutatási entitás kifej­lődését, fontosabb ismérveit tekinti át a szerző, majd röviden taglalja az érdeklődés középpontjában álló, meghatározó területeket. Hangsúlyozásra kerülnek a ritka betegségek magyar­országi ellátásában bekövetkezett fej­lemények, a fogalom megjelenése óta eltelt idő jelentős fejlesztései.

Szinte már közhely, hogy az egészségügyi technológiák folyamatos fejlődésével és az ahhoz társuló költségrobbanással az egészségügyi finanszírozás sehol a világon nem tud lépést tartani. A betegségek diagnosztikájának és ke­zelésének lépéseit a legkülönfélébb technikákkal finanszírozzák. Régóta meg­fogalmazott igény, hogy a finanszírozási részletszabályok kórképek mentén felfűzve, egységes, átlátható és összegző formában jelenjenek meg. Ezt a célt igyekszik szolgálni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a finanszíro­zási eljárásrendek készítésével. Eddig 19 finanszírozási protokoll lépett hatály­ba, és további 19 tervezet vár a szaktárcánál kihirdetésre.

Az eddigi tapasztalatok alapján a 2009-ben indult indikátorrendszer elérte a célját és képes a háziorvosi szolgálatok tevékenységének mérésére, a minőségi munka ösztönzésére. Az OEP munkatársai részletesen bemutatják az indikátor alapú értékelési rendszer kialakulását és jelenlegi működését.