A gombaspórák mindmáig az aeroallergének azon csoportját képviselik, amelynek allergén tulajdonságairól és forrásairól a legkevesebb információ áll rendelkezésre. A gombák okozta allergiás megbetegedések diagnosz­tizálása a legtöbb klinikus számára ismeretlen, úttalan vadonnak tűnik, ahová az ember nem szívesen teszi be a lábát. Ennek oka, hogy a klinikák által beszerezhető allergének csupán kis töredékét képezik a betegek valós környezetében általában fellelhető allergéneknek. Miért alakult ki ez a di­agnosztikai szakadék, és hogyan hidalható át környezeti vizsgálatokkal? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A nyugati, iparosodott régiókban a betegek több mint felénél a gyógysze­rek okozzák az akut májelégtelenséget. A gyógyszer által kiváltott toxikus hepatopathiát (DILI: drug-induced liver injury – gyógyszer okozta májká­rosodás) számos klinikai tünet jellemzi, ezért ezek komoly diagnosztikai kihívást jelentenek. Ez a cikk bemutatja a DILI kórismézését és azt, hogy milyen kezelési lehetőségek állnak a rendelkezésünkre.

A mentális egészség területén az elmúlt évtizedekben – többek között a klímaváltozás, a Föld erőforrásainak kimerülése, a kényszerű migráció, a járványok és a háborúk következtében – világszerte növekedett az el­látási szükséglet, miközben az ellátókapacitás csökkent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022-es mentális egészségügyi jelentése szerint vi­lágszerte közel egymilliárd a mentális betegséggel érintettek száma.

Az újgenerációs szekvenálás sok gén egyidejű elemzésére alkalmas, modern diagnosztikai módszer, amellyel mind a csíravonalban jelen lévő mutáci­ók, mind a daganatsejtek szomatikus mutációi jobban követhetők. Szé­lesebb körű alkalmazása rávilágít az egyéni genetikai variabilitás tényle­ges mértékére. Fontos szerephez jutott például a daganatos betegségek, a neurodegeneratív és a neuromuszkuláris betegségek vizsgálatában, további fontos indikációs területei a farmakogenetika és a noninvazív prenatális diagnosztika. A rohamosan bővülő genetikai információk bir­tokában ideje módosítanunk a genetikai tanácsadás irányát.

A cukorbetegség kezelését megkönnyítő eszközök okozta bőrreakciók befolyásolhatják a betegek adherenciáját és életminőségét.

Az elmúlt két évtized sugárterápiás technológiai fejlődése sok szempontból a terápiás szemléletet is megváltoztatta, és az új besugárzási technikák, elsősorban a sztereotaxiás kezelések már rutinszerű alkalmazása új utakat nyitott a komplex onkológiai betegellátásban. A megváltozott sugárterápiás szemlélet és klinikai gyakorlat bizonyítására talán a legjobb példa a vesedaganatok kezelésében megmutatkozó átalakulás. A vesedaganatok a hagyományos sugárterápiás gondolkodásban radiorezisztens betegségként rögzültek, így a közelmúltban a sugárkezelésnek csak minimális szerepe volt a betegek ellátásában. Az új technológiák bevezetése azonban lehetőséget biztosított a rizikómentes fokális dóziseszkalációra, így már a vesedaganatokat vagy azok áttéteit is sokkal hatékonyabban tudjuk kezelni. Mindeközben az előrehaladott vesedaganatok onkológiai gyógyszeres kezelésében is látványos előrelépés történt a célzott és immunterápiás módszerek bevezetésével, így a kétféle onkológiai modalitás együttes alkalmazása mellett gyökeresen megváltozott a vesedaganatok ellátási stratégiája, és a következményes onkoterápiás eredményesség. Jelen közleményünkben a sugárterápiás fejlődés lépéseit, az új indikációs köröket és a kombinált terápia lehetőségeit foglaljuk össze.

A génterápia folyamatosan fejlődő speciális kezelési eljárás. Módszere a be­tegségért felelős hiányzó gén pótlása, a genetikai információ átíródását gátló tényezők kiiktatása, a kórosan működő gén kiütése, és különféle gén­szerkesztési eljárások. A közlemény a neurodegeneratív és neuromuscularis betegségek génterápiás lehetőségeit ismerteti.

Az amerikai MAUDE adatbázisból származó adatok feldolgozása szerint a cryolipolysis teszi ki a mellékhatásokkal járó non-invazív kozmetikai beavatkozások jelentős részét.

FDA-engedélyt kapott egy amerikai start-up cég mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvere, a prosztatarák korai diagnózisát segítő ProstatID^TM.

A komputertomográfia hosszú múlttal rendelkező képalkotó eljárás, amely a folyamatos technikai-technológiai fejlesztések eredményeként a klinikai gyakorlat fontos részévé vált. A vizsgálat gyorsan kivitelezhető, a képmi­nőség kiemelkedő, a széles körű klinikai alkalmazások, a maximális fel­használó- és betegbarát ergonómia hozzájárult ahhoz, hogy az elvégzett CT-vizsgálatok száma minden korcsoportban folyamatosan emelkedett, s az ebből adódó orvosi sugárterhelés is növekedett. A gyártók az utóbbi évtizedben egyedülálló dóziscsökkentő megoldásokat kínálnak, az állandó folyamatos innováció ezen célok érdekében történik.