A szív és az endokrin rendszer szorosan együttműködnek. A szívben terme­lődnek és a szívre hatnak egyes kardiális hormonok, de perifériás endokrin szervek által termelt hormonok is befolyásolják a szívműködést. Az endokrin rendszer zavarai jelentkezhetnek elsődlegesen szívpanaszok formájá­ban is. A cikkben gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogy milyen fontos az endokrin faktorok ismerete, valamint az interdiszciplináris szem­lélet a szív- és érrendszeri betegségek diagnosztikájában és kezelésében.

Az új eredmények alapján az American Thyroid Association (ATA) 2017-ben módosított a szubklinikus hypothyreosisra vonatkozó TSH-célértékein, míg a European Thyroid Associationnek (ETA) jelenleg is a 2014-es ajánlása van érvényben. A két irányelv alapjaiban különbözik, abban viszont megegyez­nek, hogy helyi trimeszterspecifikus TSH-értékek alkalmazását javasolják a szubklinikus hypothyreosis esetére. Helyi határértékek hiányában az ATA 4,0 mIU/l-es TSH-értéktől és TPO-pozitivitás esetén javasolja a levotiroxin pótlását, 2,5 mIU/l fölött csak ennek mérlegelését, az ETA ezzel szemben ellenanyagszinttől függetlenül indokoltnak tartja a levotiroxinkezelést 2,5 mIU/l-es TSH-szint felett.

A közlemény gyakorlati szempontból részletezi a várandósság alatti pajzs­mirigy-túlműködés és -alulműködés következményeit, felismerésének és kezelésének lehetőségeit, illetve a szülést követően manifesztálódó postpartum thyreoiditis ellátását és a páciensek gondozását.

Mérvadó becslések szerint a cukorbetegség és előállapotainak mintegy 50%-os emelkedésével számolhatunk. Régóta tudjuk, hogy a pajzsmi­rigyhormonok nagy hatással vannak a glükózhomeosztázisra. Bernardo Alberto Houssay argentin fiziológus 1947-ben elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat, mert felfedezte az agyalapi mirigy hormonjainak a szénhidrát-anyagcserében játszott szerepét. Azóta kiderült, hogy ennek az egyen­súlynak a megbomlása mind hypothyreosisban, mind hyperthyreosisban glükózintoleranciához vezethet.

Egyre több a bizonyíték, hogy a COVID-19 befolyásolja a pajzsmirigy működését.

A lítium még ma is a bipoláris zavarban szenvedő legtöbb beteg részére a legmegfelelőbb kezelés, mivel hosszú távon a hangulat stabilizálódását biztosítja, de adagolásakor fokozottan monitorozni kell a vese- és a pajzsmirigy működését.

A pajzsmirigy működészavarainak gyakorisága

A menopausa és a pajzsmirigy-működési zavarok klinikai képe számos átfedést mutat, és együttes jelenlétük súlyosbítja a klinikai tüneteket. Elég, ha a fáradékonyságra, hőhullámokra, alvászavarra, palpitációérzésre, a kognitív és hangulati változásokra, súlygyarapodásra gondolunk.¹ 

A manifeszt vagy szubklinikus primer hipotireózis a leggyakoribb endokrin betegség. A hipotireózis diagnózisa nem nehéz, de vitatott kérdés, hogy szubklinikus hipotireózisban mikor kell szubsztitúciós kezelést indítani. A hormonpótlásra leggyakrabban használt levotiroxin a szervezetben trijódtironinná aktiválódik. Ha a beteg közérze­te tiroxinszedés mellett nem kielégítő, a trijódtironinnal kiegészített kezelés eredmé­nye összefügghet a 2-es típusú dejodináz polimorfizmusával. A levotiroxinnal kezelt nők tiroxinszükséglete terhesség idején nagyobb. Figyelembe kell venni a levotiroxin felszívódásának a gyomorsavtermeléstől való függését. Differenciált pajzsmirigyrák miatt végzett tireoidektómia után nem mindig szükséges a TSH-szuppresszió.

Az Egyesült Államokban évente több mint 12 ezer betegnél kórisméznek rosszindulatú daganatot 20 éves kora előtt. A gyermekkori daganatos betegségek kezelése terén tett előrelépéseknek köszönhetően 80%-ra nőtt e betegek ötéves túlélése. 

Melyek a pajzsmirigybetegség szűrésének jelenleg érvényes irányelvei? Milyen gyakran érdemes mérni a TSH-szintet az átlagnépességben? Szükség van-e a várandós nők rutinszerű szűrésére?