Bevezetés A rosszindulatú daganat az emberiség ostora. Rettegetté teszi az a tény, hogy egyre több a rákos beteg, és egyre fiatalabb korban jelentkezik a betegség. A modern terápiás eljárások ellenére napjainkban is a betegek közel fele emberhez méltatlan körülmények között él és hal meg. A WHO adatai szerint a felső lég- és táputak daganatai okozta halálozás Magyarországon az 1950-es évektől napjainkig a háromszorosára nőtt, jelenlegi szintje 16/100000 fő. Ez a növekedés Európa többi országában lényegesen kisebb mértékű volt. Hazánk európai és világviszonylatban is az elsők között van ebben a halálozási statisztikában. A technika és az orvostudomány a daganatkutatásban és -terápiában is fejlődik, átütő sikerekről azonban sajnos nem számolhatunk be, ezért a 21. századba lépve még mindig a prevenciótól és a rákok korai felismerésétől várhatjuk a morbiditás és a mortalitás jelentős csökkenését. Etiológiai tényezők, megelőzés Bár a sejtek és szövetek malignus transzformációjának pontos folyamata és oka még ismeretlen, évszázados megfigyelés és tapasztalat igazolja az exogén faktoroknak a karcinogenezisben betöltött szerepét. Korunk emberét a környezeti ártalmak sora fenyegeti: a levegő szennyezettsége, foglalkozási ártalmak, stressz, helytelen életmód és táplálkozás, különböző sugárzások, vegyi anyagok. A WHO-nak a rák megelőzésével foglalkozó szakértői bizottsága szerint a lég- és táputak malignus elváltozásainak kialakulásában a dohányzás és az alkoholfogyasztás a legjelentősebb tényező. Amerikai statisztikák szerint a dohányzással összefüggésbe hozható halálesetek száma évente 400000, és ennek több mint a felét teszik ki a daganat okozta halálesetek. Japánban nagy esetszámú epidemiológiai vizsgálat igazolta, hogy a nem dohányzók „passzív füstszívása” kétszeresére növeli a dohányosokkal együtt élők légúti rákban történő megbetegedésének valószínűségét.