A perifériás verőérbetegségek legsúlyosabb megjelenési formája a vég­tagvesztés fenyegetésével járó kritikus ischaemia állapota. A perifériás verőérbetegségről szóló hazai és nemzetközi irányelveket az elmúlt évek­ben publikálták. A jelen kézirat célja az ajánlások fontos üzeneteinek átadá­sa a krónikus kritikus végtag-ischaemia / krónikus végtagot veszélyeztető ischaemia (KVI) területén.

Cikkünkben bemutatjuk a hazánkban gyakori, de sok esetben nem diag­nosztizált és kezeletlen Fontaine I. és II. stádiumú alsó végtagi perifériás verőérbetegség (PAD) korszerű konzervatív kezelésének új nemzetközi és magyar ajánlásait. A kezelés fontos része a szekunder prevenció. A do­hányzás elhagyása és a kísérő betegségek gyógyszeres kezelése mellett I. osztályú ajánlás A szintű evidencia alapján trombocitaaggregáció-gátló és sztatin adása ebben a betegcsoportban. A fentieken kívül az igazoltan PAD alarmírozó tüneteként jelentkező diszbáziás panaszokat gyógyszeresen enyhítő szer a cilostazol. Alkalmazási javaslata egybehangzóan I. osztályú ajánlás A szintű evidencia alapján a hazai és a nemzetközi irányelvekben.

A katéteres beavatkozások, sok esetben gyógyszerkibocsátó sztent vagy ballon alkalmazásával, egyre több érterület egyre összetettebb elválto­zásainak kezelésében helyettesíthetik a nagyobb perioperatív halálozású érműtéteket.

Az Orvostovábbképző Szemle legfrissebb számának Szimpózium rovata három ér­dekes témakört taglal: az érmalformációk új osztályozását és kezelését, a perifériás artériás szűkületek katéteres terápiáját, valamint a hasi aortaaneurizma szűrésének, kezelésének új amerikai ajánlását. Mindhárom területről elmondható, hogy az utolsó évtizedekben hatalmas változásoknak lehettünk tanúi a képalkotó diagnosztika és a kezelés területén megjelenő új orvostechnikai eszközök révén. Vajon a technikai fejlődés meghozta-e a várt eredményt Magyar­országon is az érbetegek ellátásában? 

Az alapellátásban gyakran találkozunk fokozott kardiovaszkuláris kockázatú betegekkel. A módosítható kockázati tényezők, köztük a diszlipidémia kezelése nélkülözhetetlen. Számos vizsgálat eredményei szerint nagy a különbség a klinikai irányelvek ajánlásai és a tényleges klinikai gyakorlat között. 

Az adenozin-difoszfáttal (ADP) indukált trombocita aktivációnak meghatározó szerepe van a vérlemezkék aggregációjában és az isémiás szívbetegség patogenezisében. Az acetil-szalicilsavval és ADP receptor-agonistával – pl. clopidogrellel, prasugrellel vagy ticagrelorral – történő kettős trombocitagátló kezelés hosszú távú haszna coronaria-sztent beültetése után egyértelmű. Az összefoglaló közlemény az ADP receptor-antagonisták klinikai alkalmazásának újabb fejleményeit tekinti át.

A lábszárfekély (ulcus cruris) változatos etiológiájú kórkép, amely pontos diagnosztikát igényel.

A lábszárfekély (ulcus cruris) változatos etiológiájú kórkép, amely pontos diagnosztikát igényel. Ebbe beletartozik a Doppler és duplex ultrahangvizsgálat krónikus vénás elégtelenségben (KVE) és perifériás obliteratív verőérbetegségben (POV), a részletes laboratóriumi vizsgálat vasculitisekben, a kórokozó kimutatása fertőzéses eredetű fekélyekben. KVE-ben kerülendő a járással kapcsolatos vénásnyomás-fokozódás, POV-ban a perfúzió javítása a legfontosabb. A műtéti, illetve intervenciós eljárások nyilvánvalóan fontosak KVE-ben és POV-ban, bőrdaganat esetén is többnyire műtéti kezelés választandó.

Kulcsszavak: krónikus vénás elégtelenség, perifériás obliteratív verôérbetegség, pyoderma gangraenosum, ulcus cruris, vasculitis

A cirrhosisos betegek prognózisát egyrészt az befolyásolja, hogy milyen mértékben korlátozott a máj  működése (sárgaság, szintetizáló képesség, ascites, encephalopathia), másrészt az,  hogy a krónikus májbetegséghez milyen szövődmények társulnak (veseműködési zavar,  hepatocelluláris karcinóma, visszerekből kiinduló gasztrointesztinális vérzés).