A COVID-19-pandémia idején minden krónikus betegséggel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy mennyiben befolyásolja egymást a két kórkép. A légúti obstruktív megbetegedések különösen fókuszban voltak, hiszen a COVID-19 is leginkább pulmonális szövődményekkel járt. A közlemény összefoglalja a COVID-19 és az asztma eddig megismert összefüggéseit. Bár a vírusinfekciók az asztma exacerbációját idézhetik elő, a két betegség együttes előfordulása mégsem járt megnövekedett morbiditási vagy mor­talitási rizikóval. Ennek feltétele az, hogy az asztma kontroll alatt legyen, vagyis járvány idején különösen fontos a megfelelő beteggondozás és a jó terápiás adherencia.

Háromból két, sepsisből felgyógyult beteg újonnan kialakult testi vagy lelki károsodásoktól szenved. Kognitív deficit vagy depresszió léphet fel, nehe­zebben boldogul a beteg a mindennapi életben, romlik az életminősége, a munkaképessége csökken. Már az akut kezelés során törekedni kell a következmé­nyek korai felismerésére és kezelésére.

Az életveszélyes állapotokat túlélők számának növekedésével egyre inkább az ér­deklődés középpontjába kerülnek az intenzív terápia káros késői következményei. D. M. Needham és mtsai a Society of Critical Care Medicine konferenciájának ered­ményeit összefoglalva, valamint más tanulmányokra hivatkozva azt indítványozták, hogy az intenzív kezelés hosszú távú következményeinek összefoglaló leírására ve­zessék be a poszt-intenzívterápiás szindróma (post intensive care syndrome, PICS) elnevezést.