A phaeochromocytoma kellő időben felismerve műtéttel gyógyítható, ellen­kező esetben gyakran halálos. A kórképről alkotott ismereteink az utóbbi két évtizedben ugrásszerűen bővültek, amihez döntő mértékben járult hozzá a genetikai háttér egyre mélyebb megismerése. A jelen összefoglaló közleményben áttekintjük a legfontosabb klasszikus ismereteket, és bemu­tatjuk azokat a változásokat, amelyek a betegség korszerű szemléletének kialakulásához vezettek.

A PRAC ellenjavallatot fogalmazott meg a prosztatarák kezelésére szolgáló rádium-223 diklorid (Xofigo) és az abirateron-acetát illetve szteroid kombinációban történő alkalmazására.

Az áttétes prosztatarák heterogén, egyidejűleg tartalmaz androgénreceptor-dependens és androgénreceptor-independens sejtvonalakat. Az új ajánlá­sok a hormon- és a kemoterápia együttes alkalmazását javasolják de novo áttétes, hormonszenzitív, kemoterápiára fitt esetben, valamint szekvenciálisan a kasztrációrezisztencia elérése után. A betegek túlélése jelentősen meghosszabbítható, ha minden rendelkezésre álló terápiás lehetőséget kihasználunk.

A rádium-223 diklorid izotópkezelés a placebóhoz képest szignifikánsan, mellékhatások nélkül meghosszabbította a kasztráció-rezisztens és tüneteket okozó csontáttétekkel járó prosztatarákos betegek betegek túlélését és nem okoz másodlagos tumorokat. 

Az ASCO által sponzorált 10. Genitourinary Cancer Symposiumon (2014. január 29.- február 1. San Francisco) az American Society of Radiation Oncology és a Society of Urologic Oncology kutatói összesen 630 előadást tartottak az uro-onkológia témájában. A nagy érdeklődéssel várt előadások közül dr. Richard Boxer (Visiting Professor at the David Geffen School of Medicine at UCLA, Clinical Professor at the University of Wisconsin, Madison, and the Medical College of Wisconsin, Milwaukee) kiemelt néhányat, és röviden ismertette ezek lényegét.