A korábbi, egyetlen mutációt értékelő modellekkel szemben egy új AI-eszköz több mutáció együttes értékelését képes elvégezni.

Az antikoaguláns terápia indítása vagy visszaállítása intracerebrális vérzést
követően nagy körültekintést és több szakma konzultációját igénylő döntéshozatal nyomán történhet. Ennek során a tromboembolizációs rizikó, az agyvérzés típusa határozza meg, hogy vérzés után is alkalmazható-e tartós antikoaguláns kezelés – ha igen, annak időzítése döntő jelentőségű. Az orális antikoagulálás során a direkt orális antikoagulánsok preferálandók.

Magas vérnyomással szövődő várandósság után megnő a krónikus hiper­tónia és egyéb kardiovaszkuláris betegségek kockázata. A különböző ter­hességi hipertóniás betegségek közül a korai kezdetű preeklampszia okozza a legnagyobb rizikót. A kórképek kialakulásának hátterében valószínűleg a várandósság alatt létrejövő szubklinikai endothelsejt-sérülés áll, melynek kiváltásában immunológiai tényezők játszanak szerepet. A hipertóniás váran­dós nők figyelmét fel kell hívni a várható kockázatra, a vérnyomás-ellenőrzés jelentőségére, valamint a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésének lehe­tőségére. Jelenleg az egészséges életmóddal, a rendszeres aerob fizikai tevé­kenységgel, a megfelelő diétával, az ideális testsúly biztosításával, a dohányzás mellőzésével lehet csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját.

A renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer (RAAS) inhibitorait, be­leértve az angiotenzin-konvertáló enzim inhibitorait (ACEI-k) és az angiotenzinreceptor-blokkolókat (ARB-k), széles körben alkalmazzák a ma­gas vérnyomás kezelésében. Mind az ACEI-k, mind az ARB-k hatékonyan csökkentik a vérnyomást, azonban hatásukat különböző helyeken fejtik ki. Az összefoglaló alapjául szolgáló közlemény azon elemzések tanulságait összegzi, amelyek az ACE-gátlók és az ARB-k alkalmazásában rejlő lehet­séges klinikai különbségeket vizsgálták.

A korai emlőrák kemoterápiája mellett gyakran fordul elő késői hányinger és hányás, mely az életminőség rontása mellett a kezelés alkalmazhatóságát is veszélyeztetheti. Hátterében felmerül a gyomornyálkahártya károsodása és a diszpepszia szerepe, így a pantoprazol segíthet a tünetek enyhítésében. A PantoCIN vizsgálat eredményei alapján a pantoprazol csökkenti a késői hányinger gyakoriságát és súlyosságát, emellett könnyen elérhető, kedvező árú és biztonságos kezelés, így profilaxisként alkalmazása megfontolandó az emetogén kemoterápia mellett.

A rejtőzködés pontos mechanizmusának feltárása új célpontokkal szolgálhat a vírus elleni küzdelemben.

A vazomotoros tünetek és a hüvelyszárazság pontosabb prediktora a perimenopauza kezdetének, mint a ciklus eltolódása.

Napi 12 ezer lépésig jól kimutathatók a séta egészségi előnyei, de már napi 4000 lépés is igen hasznos, azonban a lépésszámláló alkalmazásokban 10 ezer lépés a kívánatos.

A hormonpótló terápia abbahagyását követően egy éven belül megnő a csonttörés kockázata, utána azonban a rizikó ismét csökkeni kezd.

Műtétek során a sebész számára sárgászöld színben fluoreszkálva válnak láthatóvá az elkerülendő idegsejtek.