A korábban a kóma és a minimális tudatos állapot elkülönítésére szolgáló módszer, a PCI-ST alkalmas lehet a demencia fokának mérésére is.

Napjainkban egyre gyakrabban találkozhatunk eddig nem szokványos vagy ritkán diagnosztizált parazitózisokkal. A klimatikus viszonyok jelen­tős hatással vannak a paraziták többségének életciklusára, emellett más környezeti tényezők – terepviszonyok, az ember által kialakított környezet és az emberi viselkedés – is befolyásolják a paraziták túlélését és átvitelét. A paraziták a bélrendszerben, a vérben vagy a bőrben élősködnek, az ál­taluk okozott fertőzések lehetnek teljesen tünetmentesek, de szélsőséges esetben súlyos, halált okozó megbetegedést is előidézhetnek. A közlemény röviden összefoglalja azon helminthek (férgek) okozta betegségeket, ame­lyek előfordulása jellemző Magyarországon.

A Spanyolországban 2021–2022 során, valós körülmények között végzett EMAYIC obszervációs vizsgálatban csaknem 500, szívelégtelenségben (HF) és pitvarfibrillációban (AF) szenvedő beteg vett részt, akik napi 60 mg edoxabanterápiában részesültek. A megfigyelt vérzési arány tekinte­tében a bal kamrai ejekciós frakció (LVEF) három kategóriája (megtartott, csökkent, súlyosan csökkent) között nem volt különbség, és a vizsgálat mindhárom csoportban alacsony, összehasonlítható mértékű incidenciát igazolt súlyos vagy klinikailag releváns, de nem súlyos (clinically relevant non-major – CRNM) vérzés tekintetében. A stroke előfordulási aránya is alacsony (1,5%) volt, súlyos mellékhatásokat pedig nem tapasztaltak az edoxabankezelés során.

A pemphigus az autoimmun hólyagos betegségek közé tartozó krónikus bőrbetegség, mely a bőrt és a nyálkahártyát egyaránt érinti. Kezelésében jellemzően a kortikoszteroid a bázisterápia, de egyéb immunszuppresszív gyógyszereket is alkalmazunk. Gyakran találkozunk komoly kihívást jelen­tő, terápiarezisztens, súlyos esetekkel. A közleményben a szerző a Pécsi Tu­dományegyetem Klinikai Központ Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinikáján az utóbbi 12 évben gondozott pemphigusos betegek kezelési nehézségeit és az új terápiás lehetőségekkel elért eredményeket ismerteti.

Transzfúziódependens, alacsonyabb kockázatú mielodiszpláziás szindró­mában (MDS) az eritropoézist stimuláló szerek (ESA) hatékonysága korlá­tozott. Korábban a COMMANDS vizsgálat igazolta, hogy a luspatercepttel nagyobb arányban lehet elérni legalább 12 hetes transzfúziómentességet ebben a betegcsoportban, mint az epoetin alfával. A vizsgálat hosszabb távú elemzése alátámasztotta, hogy a terápiás válasz tartós és a vizsgált alcsoportokban is fennáll, így transzfúziódependens, ESA-naiv, alacsonyabb kockázatú MDS-ben a luspatercept lehet a választandó kezelés.

A cytomegalovírus (CMV) az egyik leggyakrabban előforduló fertőzés kór­okozója a szolidszerv-transzplantáltak körében, súlyos betegséget okoz­hat, és immunmoduláló hatása révén befolyásolja a rövid és hosszú távú graftfunkciót. Az utóbbi évtized alap- és klinikai kutatásai eredményekép­pen a CMV-ellátás modernizálása zajlik. A cikkben részletezett legújabb irányelvek ismertetése a diagnosztika és a terápia területén elért eredmé­nyek alkalmazását segíti.

Folyamatos oxigénellátással segíti a szövetek regenerációját az új fejlesztésű puha gél.

Egyetlen adag dimetiltriptamin is jelentősen csökkentette a depressziós tüneteket egy kis elemszámú vizsgálatban.

Új reményt adhat a gyógyíthatatlan, genetikai eredetű betegség kezelésében az egérmodellek esetén tett mostani felfedezés.

Az autofág rendszer meghibásodása miatt kerülhetnek toxikus fehérjeaggregátumok az extracelluláris térbe, más neuronokat fertőzését eredményezve.