A daganatos betegeknél előforduló vénás események kialakulásának rizi­kója magasabb a nem daganatos betegekhez képest. Alábbi írásunkban célunk összefoglalni az említett betegcsoportnál a vénás tromboembólia főbb rizikófaktorait, patomechanizmusát, a megelőzés módszereit, a diag­nosztikai, illetve kezelési lehetőségeket.

A korábbi közleményekkel ellentétben a jelen vizsgálat azt mutatta, hogy a gasztrointesztinális vérzés incidenciája és szövődményei ritkábbak új orá­lis antikoaguláns (dabigatran, rivaroxaban vagy apixaban) szedése mellett, mint warfarint szedők esetében.

The American Journal of Gastroenterology, 2017. május

Ismeretlen eredetű lázként definiáljuk azt a lázas állapotot, amely legalább 3 hé­ten át fennáll, és kóreredetére egyhetes kórházi kivizsgálás (vagy „ésszerű” kivizs­gálás) sem derít fényt. Az ismeretlen eredetű láz inkább gyakori betegség atípu­sos jele, mintsem ritka betegség tünete. Ha a diagnózis a szokásos laboratóriumi vizsgálatok, a régióspecifikus szerológiai tesztek és képalkotó vizsgálatok elvég­zése után sem egyértelmű, a pozitronemissziós tomográfia segítheti a klinikust a szövetbiopszia irányának meghatározásában. Ismeretlen eredetű láz esetén általá­ban nem javasoljuk antibiotikum vagy szteroid empirikus adását.

A hipertrófiás kardiomiopátia a leggyakoribb monogénes kardiomiopátia. A hir­telen szívhalál elsődleges és másodlagos megelőzése, valamint a genetikai ta­nácsadás pontos diagnosztikát követel. Tünetekben megnyilvánuló lefolyás ese­tén a kezelés középpontjában a béta-blokkolók és a kalciumantagonisták állnak. Ugyancsak bevett kezelési mód a miektómia és a septum részeinek perkután al­koholos ablációja. Nehéz feladat az elsődleges megelőzés céljából implantálható kardioverter-defibrillátorral ellátandó betegek azonosítása. Ehhez az elterjedt koc­kázati tényezők mellett az új képalkotó eljárásokat is érdemes segítségül hívni.

Az összefoglaló közlemény második része részletesen tárgyalja a vénás tromboembóliás kórképek terápiájának (másodlagos megelőzésének) és elsődleges megelőzésének indikációit, ellenjavallatait, a kezelés időtartamát, illetve eszközeit: a heparinkészítményeket (kis molekulatömegű és nem frakcionált heparin), a K vitamin-antagonistákat, valamint az új típusú orális antikoagulánsok (NOAC) előnyeit és hátrányait, a VTE ellátásának aktuális kérdéseit.

Haspuffadás, dobos kopogtatási hang és magas, csengő bélhangok utalnak az ileus diagnózisára. Az első vizsgálat többnyire a röntgenfelvétel. Műtétet érleszorításra vagy perforációra utaló jel, az intraluminális nyomás csökkentésére nem reagáló állapot indokol.

A pitvarfibrilláció a kardioembóliás stroke fő oka. A tromboembóliás események profilaxisa acetil-szalicilsavval vagy K-vitamin-antagonistákkal történhet.  A közlemény az apixaban, a rivaroxaban és a dabigatran pitvarfibrillációban való alkalmazásával kapcsolatos III. fázisú klinikai vizsgálatok (ARISTOTLE, ROCKET-AF, RE-LY) rendelkezésre álló eredményeit tekinti át.

Nephrosis szindrómában sokféle rendellenesség idézhet elő proteinuriát, melynek következtében gyakran jelentős ödéma és hypoalbuminaemia alakul ki. A klinikai képet sok esetben hyperlipidaemia is színezi.

Az utóbbi években szakmai körökben jelentősen felértékelődött a thrombocyták (vérlemezkék) szerepe. Az alábbi áttekintés a legújabb kutatási eredmények alapján mutatja be a thrombocyták különféle betegségek kialakulásában játszott szerepét. 

Cikkemben áttekintem a vénás tromboembólia (VTE) epidemiológiájának, diagnózisának és szűrésének újabb eredményeit, helyes gyakorlatát, valamint ismertetem a megelőzés és kezelés jelenlegi elveit, a háziorvosi gyakorlat számára rendelkezésre álló készítményeket.