Egy új módszerrel azonosíthatóvá válhatnak azok a sejtek, amelyekből később a petefészekrák kialakul.

A petefészek leggyakoribb rosszindulatú daganataként számon tartott high grade serosus carcinoma (HGSC) kialakulásának háttere az elmúlt években hisztomolekuláris vizsgálatoknak köszönhetően egyre inkább tisztázódni látszik. A rákmegelőző szövettani és molekuláris jellegzetességek behatóbb megismerése nyomán egyre korábbi stádiumban tudjuk diagnosztizálni az igen agresszív lefolyású betegséget. Pontos molekuláris mechanizmusok megismerésével egyre több lehetőségünk adódik a nőgyógyászati gyakor­lat optimalizálására. A közlemény összefoglalja a HGSC kialakulásának ma elfogadott elméletét, diagnosztikai és terápiás javallatait és a potenciális molekuláris célpontokat.

A praemenopausalis BRCA-mutáció-hordozóknál szóba jövő beavatkozások mérlegelésekor a kockázatcsökkentő műtét előnyeit a sebészetileg indukált menopausa következményeivel szemben kell mérlegelni. Az intervallum-salpingectomia logikus választás lehet a kockázat csökkentésére, miközben a petefészkek funkcióját megőrizzük.

A petefészekrák napjainkban változatlanul rossz prognózisú betegség, melynek felismerésére többnyire már csak előrehaladott stádiumban kerül sor. Újabb megfigyelések arra utalnak, hogy a profilaktikus salpingectomia csökkentheti a petefészekrák kialakulásának esélyét.